Vízrajzi Évkönyv 91., 1986 (Budapest, 1987)
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ A Vízrajzi Évkönyv jelen kötete a magyar vízrajzi szolgálat fennállásának százkettedik évében jelenik meg. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1886-ban létesített Vízrajzi Osztálya volt az országnak az az első szervezete,amelynek feladata az ország vízrajzi adatainak mérése, értékelése, az árvizek előrejelzése volt. A gazdasági viszonyok, a vízrajzi tevékenységgel kapcsolatos igények alakulásának megfelelően a vízrajzi szolgálat szervezete' 1886 óta többször változott: 1890-től a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Földművelésügyi Minisztérium Országos Vízépítési Igazgatóságának Vízrajzi Osztálya, 1929-től 1948-ig a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt működő Vízrajzi Intézet, 1948-tól 1952-ig a vízgazdálkodás különböző szervezetei, 1952-től 1976-ig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, azóta pedig napjainkig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Hidrológiai /Vizrajzi/lntézete és a vízügyi igazgatóságok látták, illetőleg látják el a vizrajzi teendőket. A vizrajzi szolgálat az elmúlt évszázad alatt meghatározta a vizek kártételei elleni védekezéshez és a vízhasznosításhoz szükséges vizrajzi alapadatokat. A vizrajzi adatoknak egy része a Vizrajzi Évkönyvben kerül nyilvánosságra.Az évente megjelenő Évkönyv kiadásának célja Magyarország hidrológiai mérési és észlelési hálózatát, valamint hidrológiai viszonyait jellemző fontosabb adatok évenkénti összefoglalása, közreadása, esetenként szemléltetése, a hidrológiai viszonyok alakulásának értékelése. Ennek megfelelően a Vizrajzi Évkönyvnek az adatgyűjtőhálózatra vonatkozó része tartalmazza 828 vizmérce, 2386 talajvizkut, 636 mélyfúrású kút /rétegvíz- és karsztkut/, 83 forrás és 1426 meteorológiai állomás jegyzékét, a vízmércék törzshálózatának vázlatát és a ‘törzskönyvi adatokat. A táblázatok magukba foglalják a viiigyi igazgatóságok^ Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ és az Országos Meteorológiai Szolgálat hidrológiai, illetőleg hidro- meteorológiai hálózatának főbb jellemzőit. A hálózat állomásainak területi eloszlását az Évkönyvhöz csatolt térképek szemléltetik. Az év hidrológiai jellemzése cimü fejezet ismerteti a csapadék, a léghőmérséklet jellemzőn és a párolgás alakulását, tartalmazza a felszini vizek hidrológiai jellemzőit, a jég- és a gázlóviszonyok, a belvízi elöntések és a belvizszivattyuzások adatait, továbbá a talajvizek, a források és a mélyfúrású kutak főbb hidrológiai mennyiségeit. A felszini vizek adatait magába foglaló fejezet 156' vizmérce napi vizállásait, a viz- állások eddig előfordult szélső értékeit, 53 mérési szelvény napi vizhozamadatait, valamint 47'vízmércénél mért vizhőmérsékleteket tartalmazza, továbbá tájékoztat a jelentősebb vízfolyások hordalékjárásáról, jégviszonyairól és a dunai gázlók alakulásáról. Azoknál a szelvényeknél, amelyekben a vízfelszín esése a vízhozamokat számottevő mértékben befolyásolja, a vízhozamokat a vizállás és a vizszinesés függvényében határoztuk meg és a számitásokhoz- szükséges segédtáblázatokat feltüntettük. Az adatokat vizállásmenetgörbék, keresztszelvények, a viz-, valamint a léghőmérséklet, a jégviszonyok és a gázlómélységek alakulásának ábrái szemléltetik. A felszín alatti vizek jellemzőit ismertető fejezet 391 talajvizkut vízállását, 45 kút vizállás-menetgörbéjét, a talajvizállás területi alakulását szemléltető térképet, 55 réteg- vizkut és 40 karsztkut vizszintjeit, öt mélyfúrású kút vizszintmenetgörbéjét, 19 forrás vízhozamait és két jellegzetes forrás vízhozamának időbeli változását ábrázoló görbét tartalmazza . A hidrometeorológiai jellemzők fejezete tájékoztat a csapadék területi, évszakonkénti és tenyészidőbeli alakulásáról, tartalmazza 844 csapadékmérő állomás havi adatait, továbbá a rövid idő alatt hullott nagy csapadékok adatait. 52 állomás hóvastagságának és hóvizegyen- értékének időbeli alakulását táblázat szemlélteti. Közöljük a léghőmérséklet, a szabad vízfelület párolgásának jellemzőit és a léghőmérséklet területi alakulásának ábráját. A hidrológiai észlelési és mérési hálózat legnagyobb részét az 1981. év óta a vizügyi igazgatóságok kezelik és az észlelések, a mérések adatait is főképpen az igazgatóságok dolgozzák fel. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Vízrajzi Intézete 1986-ban a Balaton hidrológiai jellemzőit észlelte és értékelte A meteorológiai adatok többségét az Országos Meteorológiai Szolgálat bocsátotta rendelkezésünkre. Kérjük az Évkönyv használóit, hogy a kötetre vonatkozó esetleges észrevételeiket közöljék. Budapesten, 1987. november havában Or. Ivicsics Lajos a műszaki tudományok kandidátusa tudományos tanácsadó Or. Go. da László a műszaki tudományok kandidátusa a Hidrológiai /Vízrajzi/ Intézet igazgatója Dr. Alföldi László a földtudományok kandidátusa a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ főigazgatója-9-
