Vízrajzi Évkönyv 90., 1985 (Budapest, 1986)

Tartalomjegyzék

A Pilisben és a Budai-hegység északi részén a vizszinsüllyedés az év folyamán folytatódott, Budapesten viszont általában emelkedtek a vizszinek. A Dunántúli Középhegység szabad /nem nyomás alatti/viz- felszinü területein a vizszinsüllyedés átlagos értéke évi 1-2 m, a nyomás alatti karsztvizek 1985. évi nyomáscsökkenése mintegy 0, 2 at volt.

A vizszint-, illetőleg a viznyomásváltozásokat okozó emberi és természeti tényezők hatásai — épp- ugy, minta megelőző években — az 1985. évben is nehezen választhatók szét, de feltételezhető, hogy az 1985. évi vizszin-, illetőleg viznyomásváltozásoknak az igen számottevő emberi hatások mellett természetes okai is vannak.

Az évi 0, 1 - 0, 5 m-es, még inkább azonban az 1 - 2 m-es vizszinsüllyedés igen számottevő érték, különösképpen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a süllyedések, illetőleg süllyedési sebességek hosz- szabb időn át érvényesülve eredményül több tiz méteres vizszinsüllyedéseket okoznak. A különböző /bányászati, vízellátási stb. / célú vizkiemelések, víztermelések kedvező és kedvezőtlen hatásainak mérlegelésekor ezeknek a vizszinsüllyedéseknek a következményeit is szükséges számításba venni.

h/ FORRÁSOK VÍZHOZAMAI

Az 1985. évben, éppúgy, mint az előző években, elsősorban azoknak a forrásoknak a hozamát mértük, amelyek nagyobb hozamuk következtében a vizellátás távlati fejlesztése szempontjából számításba vehetők. Figyelemmel kisértük azonban néhány olyan forrás vizhozamának alakulását is, amelynek adataira nem a vizellátás távlati fejlesztése, hanem egyes területekre vonatkozó hidrológiai ismereteink gyarapítása szempontjából van szükségünk.

A jelenlegi mérési hálózatban levő forrásoknak csak kisebb része esetében van hosszabb időszakra /több évre/ visszanyúló vizhozamadatsorunk, nagyobbik részük hozamainak mérése csak néhány évvel ezelőtt kezdődött. A vizhozamidősorok sok esetben mutatják a hozamoknak a csapadékmennyiséggel való szo- rosabb-lazább összefüggését, a csapadékviszonyok alakulásán kivüli változási irányzatra azonban csak néhány esetben lehet következtetni. Ilyen például a Hévizi-tó forrásának az esete, amelynek hozama a nyirádi bányavizkitermeléssel összefüggésben alakult; az 1985. évben a hozamok növekedése mintegy 2 %-os volt.

Egyébként a források vízhozama a csapadék és az emberi beavatkozások alakulásától és a geológiai viszonyoktól függően az 1985. év folyamán is tág határok között változott. A legnagyobb vízhozamot ebben az évben is a jósvafői Jósva-forrásnál mérték /márciusban/. Értéke /1383 1/s/ azonban csak 18 %-a az eddig mért legnagyobb vízhozamnak /7500 1/s-nak/. Ennek a forrásnak az 1985. évi legkisebb vízhozamát, 125 1/s-ot márciusban és decemberben mérték.

Az aggteleki karsztvidék forrásainak vízhozama az 1985. évben a sokévi átlagnál nagyobb volt. Mivel ezeknek a forrásoknak a hozama nagymértékben függ a csapadék mennyiségétől és eloszlásától, a nagyobb vízhozamok oka az átlagosnál nagyobb helyi csapadék volt. Az aggteleki karszt forrásvizhozamainak és csapadékainak összefüggésére mutat a forrásvizhozamok időbeli alakulása is: 1985. évi legnagyobb értékeik az év első felében, márciusban és júniusban voltak, akkor, amikor a megelőző időszakban /március első felében és májusban/ a források vízgyűjtőterületén a csapadék meghaladta a sokévi átlagos mennyiséget. A ba- latonfelvidéki forrásokból az év folyamán kifolyt vizrpennyiség a sokévi átlagtól csak kis mértékben tért el.

i/ CSAPADÉKVISZONYOK

Az 1985. évben lehullott csapadék mennyisége az 1901-1970. évi átlag 70-160 %-a között változott. A csapadék mennyiségének idő és hely szerinti eloszlása az év folyamán nagymértékben változott. Az 1985. évi legnagyobb csapadékot, 930 mm-t Urkuton /Veszprém megyében/, az év legkisebb csapadékát, 395 mm-t Bugacon /Bács-Kiskun megyében/ mérték. A 24 órai legnagyobb csapadék, 92, 3 mm Zagyvarónán /Nógrád megyében/ hullott. Az 1985. év folyamán a csapadék a hetven évi átlagot a legnagyobb mértékben Vilmány- ban /Borsod-Abauj-Zemplén megyében/ haladta meg /a csapadéktöbblet 326 mm volt/, a hetven évi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány pedig Budapesten, a Szabadság-hegyen volt /187 mm/. Az 1985. évi csapadék mennyiségének területi eloszlását, valamint az 1901-1970. időszak átlagától való százalékos eltérését a B. fejezet 4. a. jelű ábrái szemléltetik.

Az év egyes hónapjainak csapadéka a következőképpen alakult:

A januárban hullott csapadék mennyisége az ország területének legnagyobb részén nem érte el a hetven évi átlagot. A legkevesebb csapadék a Sopron-Nagykanizsa-Lőrinci-Vámosmikola összekötő vonaltól é- szakra levő területen hullott /általában 5-15 mm/, ettől a vonaltól dél és kelet felé haladva a csapadék meny- nyisége fokozatosan növekedett. Februárban folytatódott a száraz időjárás; a csapadék havi összege az ország területének kétharmadán nem érte el az 1901-1970. évek átlagértékét. A havi csapadék legnagyobb része a hónap első harmadában hullott. Somogybán, Baranyában, Tolnában és Bács-Kiskun megyében a lehulott csapadék mintegy másfélszerese volt a sokévi átlagnak, az ország több más helyén viszont a hetven évi átlagérték felét sem érte el. A március hónap az ország területének 90 %-án a hetven évi átlagnál csapadékosabb volt, sőt a nyugati határszélen a havi átlagos csapadékmertnyiségnek a kétszeresét, egyes helyeken pe- diga háromszorosát mérték. Áprilisbanaz ország területének 75 %-án az átlagos mennyiségnél kevesebb csapadék hullott. A Kisalföldön és a középső országrészben a csapadék a sokévi átlag felét sem érte el, sőt Budapest és Cegléd környékén olyan helyek is voltak, ahol az április havi csapadékösszeg 10 mm-nél kevesebb volt. Csapadékosabb volt az átlagosnál a május hónap az ország nagy részén, csak a Dunántúl középső és dé-92-