Vízrajzi Évkönyv 90., 1985 (Budapest, 1986)

Tartalomjegyzék

dig a legnagyobb vízhozamoknak megfelelő értékek a töménység és a vízhozam összefüggéséből számítottak.

Amint a táblázat adatai mutatják, az 1985. évben mért közepes töménységek egyes szelvények esetében kisebbek, más szelvényeknél nagyobbak az 1961-1970. évtizedre vonatkozó közepes töménységeknél. Az eltérések oka a vizjárási viszonyok módosulása.

d/ GÁZLÓ VISZONYOK

A Duna 1985. évi gázlóviszonyairól a B. fejezet 2.i. jelű ábrája, illetőleg táblázata tájékoztat.

A folyam Pozsony és Gönyü közötti szakaszáról 1985. januárjában nyolc napon át, szeptemberében négy napon át, október és november hónapjának mindegyik napján, decemberében tiz napon át jelentettek gázlókat. A legkisebb gázlómélység 16 dm volt.

A Budapest és Gönyü közötti szakaszról az 1985. év januárjának első, kilenc napján, szeptember hónap utolsó négy napján, október és november hónapjának mindegyik napján és decemberben 21 napon át jelentettek gázlókat. A legkisebb gázlómélység 15 dm volt.

A Budapest és Mohács közötti Duna-szakaszon az 1985. év januárjának első kilenc napján, szeptemberének utolsó három napján, októberében és novemberében minden nap, decemberének első négy napján mértek gázlókat. A legkisebb gázlómélység 16 dm volt. Az 1985. év folyamán a gázlók szempontjából legkedvezőtlenebb, éppúgy, mint az elmúlt évben, a Gönyü és Budapest közötti szakasz volt /ezen a gázlók tartóssága 95 nap — az elmúlt évben 172 nap — volt/. Ennél a szakasznál kissé kedvezőbb volt a Pozsony és a Gönyü közötti rész /ezen a szakaszon a gázlók tartóssága 83 nap — az elmúlt évben 166 nap — volt/, a legkedvezőbb pedig aBudapest.és Mohács közötti szakasz volt, ahol a gázlós időszak tartóssága 74 nap volt/az elmúlt évi tartósság 100 nap volt/. Amint a tartóssági adatok mutatják, az 1985. évben a Duna egész magyarországi szakaszán a gázlós időszakok tartóssága kisebb volt, mint az 1984. évben.

Az 1985. év folyamán a Tisza Tiszalök és Kisköre közötti szakaszáról jelentettek gázlókat júliusban és októberben. A legkisebb gázlómélység 8 dm volt, a gázlós napok száma 22 volt.

e/ BELVÍZVISZONYOK

Bár az 1985. év időjárása az ország területének legnagyobb részén az átlagosnál szárazabb volt, a márciusi, a májusi, az augusztusi csapadék mennyisége a legtöbb helyen meghaladta a sokévi átlagot. Március és május viszonylag sok csapadéka jelentősen hozzájárult a belvizek mennyiségének növekedéséhez. Úgyszintén ebben az irányban hatottak az év első három hónapjának az átlagosnál lényegesen alacsonyabb hőmérsékletei is.

Mindezek következtében az 1985. évben — kevés kivételtől eltekintve az év első felében— lényegesen nagyobb volt a belvízzel elöntött terület, több belvizet kellett a szivattyúknak a befogadókba emelniük, mint a megelőző év folyamán. Az 1985. évben csak négy olyan vízügyi igazgatósága volt az országnak, amelynek nem volt belvízzel elöntött területe /a budapestinek, a bajainak, a székesfehérvárinak és a pécsinek/, de ezek közül is csak a székesfehérvári igazgatóság területén nem működtek sem a gravitációs bevezetések, sem pedig a belvizszivattyuk. Az 1985. év folyamán az országban hosszabb-rövidebb ideig 76 898 hektárnyi területet borított belvíz. A leghosszabb ideig /212 napig/ a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén tartott a belvizes i- dószak, a legrövidebb /20 napos/ volt a belvízi elöntés a győri, a nyíregyházi és a gyulai vízügyi igazgatóság területén. Az 1984. évben az országban 2500 hektár területet boritott a belvíz és csak két vízügyi igazgatóság /a szombathelyi és a debreceni/területén volt belvízi elöntés /az időtartama a szombathelyi vízügyi igazgatóság esetében 82 nap, a debreceni igazgatóság esetében pedig 11 nap volt/.

Az 1985. évben a belvizszivattyuk tiz vízügyi igazgatóság területén működtek, az átemelt viz összes mennyisége 704, 462 millió m volt/1984-ben 295 millió m vizet emeltek a belvízi szivattyúk/. A gravitációs vízbevezetések is az előbb említett tiz vízügyi igazgatóság területén működtek /csak a győri és a székesfehérvári igazgatóság területéről nem jjolyt gravitációsan belvíz a befogadókba/, a gravitációsan bevezetett viz ösz- szes mennyisége 1223, 1 milli-ó m volt/1984-ben 713, 0 millió m belvíz folyt gravitációsan a befogadókba/.

Az elmúlt évi belvizmennyiségeknél, illetőleg belvízzel elöntött területeknél lényegesen nagyobb bel- vizmennyiségek és belvizes területek felhívják a figyelmet arra, hogy a belvizek elleni védekezés Magyarország vízgazdálkodásának igen fontos kérdése annak ellenére, hogy egyes években, mint 1984-ben is, a belvizek aránylag kicsiny területeket öntenek el és elvezetésük számottevő gondot nem jelent. Feltételezhető, hogy a vízfolyások vízállásainak alakulásához hasonlóan a belvizek mennyiségének változásában is vannak szabályszerűségek: ^s a szárazabb, melegebb, kevés belvízi elöntésü időszakokat, mint amilyen az 1984, évi is volt, csapadékosabb, nagyobb belvízi elöntésü időszakok követhetik. Ezek a mezőgazdaságnak számottevő károkat okozhatnak, ha megfelelően gyors elvezetésükre felkészülve nem vagyunk. A belvizek elvezetéséhez még szükséges munkálatokat, amint már az elmúlt évben is említettük, száraz időszakokban lényegesen gazdaságosabb elvégezni, mint a nagy károkkal fenyegető belvízi elöntések ellen rövid idő alatt, nagy területeken nagy erőket bevetni. A belvízi elöntések elleni védekezésre való felkészülés fontosságát, minthogy az elöntések esetenként igen számottevő károkat okozhatnak, eléggé hangsúlyozni nem lehet.

Az 1985. évi - az 1984. évinél kevésbé kedvező — belvizviszonyok fontosabb jellemző adatait a következő oldalon levő táblázat tartalmazza:-90-