Vízrajzi Évkönyv 90., 1985 (Budapest, 1986)

Tartalomjegyzék

В. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK

1. AZ ÉV HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE

a/ VÍZJÁRÁS

A magyarországi vízfolyások és nagyobb állóvizek tárgyévi vízjárásáról a B. 2. fejezet a., b. és d. jelű táblázata, valamint c. jelű ábrája tájékoztat,

A Duna magyarországi szakaszán a vízállások ingadozása nagyobb volt, mint a megelőző évben,vagyis a legalacsonyabb vízállások alacsonyabbak, a legmagasabbak pedig magasabbak voltak, mint 1984-ben. Pédául a medvei szelvény 1984. évi vízállásainak két szélső értéke 71 cm és 405 cm, az 1985. évi két szélső értéke pedig 11 cm és 615 cm, a budapesti szelvény 1984. évi vízállásainak két szélső értéke 108 cm és 470 cm, 1985. évi két szélső értéke 62 cm és 712 cm, a mohácsi szelvény 1984. évi vízállásainak két szélső értéke 180 cm és 584 cm, az 1985. évi vízállásainak két szélső értéke pedig 156 cm és 780 cm volt.

A vízállások ingadozásának megfelelően alakultak az 1985. évben a Duna magyarországi szakaszán a vízhozamok is, vagyis az 1985. évi legkisebb vízhozamok kisebbek, a legnagyobb vízhozamok pedig nagyobbak voltak az 1984. évi megfelelő értékeknél. Példaképpen a medvei szelvényt tekintse az 1984. évi vízhozamok két szélső értéke 927 m/s és 3410 m/s, az 1985. évi két szélső értéke 647 /s és 6150 m/s, a budapesti szelvényben az 1984. ^vi vízhozamok két szélső értéke 1070 m/s és 3860 m/s, az 1985. évi két szélső értéke &28 m/s és 6520 m/s, a mohácsig szelvényben az 1984. évi vízhozamok két szélső értéke 1230 m/s és 3560 m/s, az 1985. évi két szélső értéke pedig 906 m /s és 5040 m/s volt.

A Dunán az 1985. év folyamán a vízállások az évi kisvizállás közelében csak január első felében voltak, január második felének, márciusnak és az utolsó három hónapjának kivételével pedig általában meghaladták az évi közepes vízállást /ennek értéke a budapesti szelvényben 272 cm, a mohácsi szelvénybenpe- dig 370 cm volt/. Az évi legmagasabb vízállást és egyben a legnagyobb vízhozamot jelentő árhullám augusztus közepén vonult le.

A Duna mellékvizfolyásainak 1985. évi vízjárása, hasonlóan a megelőző évek vízjárásához, egymástól különbözően alakult, minthogy vízgyűjtőterületük nagysága, lefolyási viszonyai egymástól .eltérőek. Különbözőek voltak az 1985. év folyamán a hőmérsékleti és a csapadékviszonyaik is. Az 1985. év folyamán például a Rábán általában viszonylag alacsonyak voltak a vízállások. Például a szentgotthárdi szelvény 1985. évi közepes vízállása /-44 cm/ alacsonyabb volt az 1931-1940. évtized közepes vízállásánál /-6 cm/ és a- lacsonyabb volt mint az 1974-1983. évtized közepes vízállása /-20 cm/. A viszonylag alacsony vízállásokra csak néha futott egy-egy kisebb árhullám, mint például március második felében, májusban, julius elején és augusztusban. Az Ipoly magyarországi szakaszának vízjárása az 1985. év második felében a Rábáénál nyu- godtabb volt /az Ipolyon augusztusban nem volt árhullám/, januárban egy, márciusban két és májusban egy árhullám vonult le rajta. A Dráva magasabb vízállásai az 1985. év folyamán nyáron, a május és augusztus közötti időszakban voltak. Az év utolsó negyedét az alacsony vízállások jellemezték.

A Tisza Tiszalök feletti szakaszán az 1985. év januárjában, márciusában és áprilisában egy-egy, májusában két árhullám vonult le. Ezek az árhullámok részben a mederviszonyok, részben pedig a tiszalö- ki, a kiskörei és a törökbecsei vízlépcsők hatására folyásirányban lefelé haladva ellapultak, kiegyenlítődtek, az időben egymás közelében levő árhullámok összekapcsolódtak, a vízjárás kiegyenlítettebbé vált.

Az 1985. évi vízállások általában magasabbak voltak az 1984. évi vízállásoknál. Ezt mutatják többek között a vízállások szélső értékei is: mind az évi legkisebb, mind pedig az 1985. évi legnagyobb vízállások magasabbak voltakaz előző év megfelelő szélső értékeinél.A vásárosnaményi szelvényben például az 1984. évi legalacsonyabb, valamint legmagasabb vízállás -176 cm és 632 cm, az 1985. évi -162 cm és 831 cm, a szolnoki szelvényben az 1984. évi legalacsonyabb, valamint legmagasabb vízállás -258 cm és 616 cm, az 1985. évi -147 cm és 777 cm, a szegedi szelvényben az 1984. évi legalacsonyabb, valamint legmagasabb vízállás 24 cm és 530 cm, az 1985. évi pedig 56 cm és 705 cm volt, vagyis a legkisebb vízállások általában néhány dm-rel - egy méterrel, a legnagyobbak viszont 1, 5 - 2, 0 méterrel voltak magasabbak, mint az e- lőző évben.

Hasonlóképpen alakultak a Tisza 1985. évi vízhozamai is:általában gagyobbak voltak, mint az 1984. évi vízhozamok.A legkisebb vízhozamok esetében a különbség csak 0 - 80 m/s volt, a legnagyobb vízhozamok azonban általában 200 - 1200 m/s-mal voltak nagyobbak 1985-ben,g mint 1984-bgn- A vásárosnaményi szelvényben például az 1984. évi legkisebb és legi^gyobb vizhozam 77 m/s és 1840 m /s, az 1985. évi legkisebb és legnagyobb vi^h°zam 74 m /^ és 2910 m /s, a szolnoki szelvényben az 1984. évi legkisebb és legnagyobb vizhozam 74 m/s és 2910 m/s, az 1985. évi legkisebb és legnagyobb vizhozam 127 m/s és 1500-88-