Vízrajzi Évkönyv 90., 1985 (Budapest, 1986)
Tartalomjegyzék
2. Tudnivalók az egyes fejezetekhez A. AZ ADATGYÜJTŐHÁLÓZAT 1. Az adat gyűjtőhálózat című fejezetben a hálózat állomásainak jegyzéke található. A vízmércék jegyzéke tartalmazza mind a törzshálózati, mind pedig azoknak a nem törzshálózati mércéknek a főbb adatait, a- melyekkel a vizszintet rendszeresen mérik. Nem tartalmazza a jegyzék a vizszintmérésre nem rendszeresen használt mércék /például az árvízi mércék/ jellemzőit. A törzshálózati mércék a Balaton és a Velenceitó mércéinek kivételével 1981. január 1-től a vizügyi igazgatóságok kezelésében vannak. Úgyszintén a vízügyi igazgatóságok dolgozzák fel a vizszintmérési adatokat is. A törzshálózati mércék törzsszáma ötjegyű a- rab szám, a nem törzshálózatiaké római és arab számokból áll. Tartalmazza a fejezet a törzshálózati vízmércék vízfolyások szerinti csoportosítását és térképi vázlatát is. A tala ;vizkutak az 1981. év folyamán teljes mértékben a vizügyi igazgatóságok kezelésébe kerültek. A kutaknak a jegyzéke a Vízrajzi Intézettől a vizügyi igazgatóságok kezelésébe került kutak adatain kívül magába foglalja azoknak a kutaknak a jellemzőit is, amelyeknek a vizszintjét már korábban is a vizügyi igazgatóságok mérték. A kutak neve — éppúgy, mint a vízmércéké is — megegyezik annak a helységnek a nevével, a- melynek területén vannak. Ha a kutak létesítése óta a helységnév megváltozott, a kutak nevét nem módosítottuk, de mellette zárójelben feltüntettük annak a helységnek a nevét, amelynek a területéhez a tárgyévben tartoztak. A talajvizkutak jegyzékében— éppúgy, mint a vízmércék jegyzékében is — csakazoknak a kutaknak /illetőleg vízmércéknek/ az adatai szerepelnek, amelyeknek vizszintjét az év folyamán rendszeresen mérték. A mélyfúrású kutak jegyzékében külön csoportba soroltuk a rétegvíz- és a karsztkutakat. A források jegyzékében azoknak a forrásoknak a főbb adatai vannak, amelyeknek vízhozamát a vizügyi igazgatóságok a tárgyévben rendszeresen mérték. Úgyszintén a vizügyi igazgatóságok mérték az 1985. évben a mélyfúrású kutak vizszintjét is. A meteorológiai állomások legnagyobb része az Országos Meteorológiai Szolgálathoz tartozik, kisebb részét a vizügyi igazgatóságok kezelik. A vízmércék, a források, a kutak,a meteorológiai állomások jegyzékében mindazok a mérési helyek szerepelnek, amelyeken az év teljes időszakában vagy az év egy részében méréseket végeztek, tehát tartalmazzák a jegyzékek a tárgyév folyamán megszűnt, valamint létesített állomások adatait is. 2. A vízrajzi hálózat törzskönyvi adatait vízmércék, rétegvíz- és karsztkutak, valamint források csoportosításban külön fejezetbe foglaltuk. 3. A vízfolyások vízállásainak, valamint a talajvizszintek egyes esetekben szükséges módosításakor figyelembe veendő adatok az A. 3. fejezetben találhatók. 4. A tárgyévi mérési adatok közlésekor a talajvizkutakat és a meteorológiai állomásokat vízgyűjtő- területenként csoportosítottuk. A csoportosításkor figyelembe vett határokat ábra szemlélteti. B. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 1. A mérési és az észlelési adatok alapján jellemezzük a vízfolyások vízjárását, a felszín alatti vizek szintjének alakulását, a vízfolyások jégviszonyait, a gázlókat, közöljük a belvízi elöntések és a belvizszi- vattyuzások összefoglaló adatait. Kitérünk a lefolyási viszonyokat nagyobb mértékben befolyásoló hidrometeo- rológiai jellemzők /csapadék, léghőmérséklet, napfénytartam, párolgás/ alakulására. 2. A felszíni vizek jellemzői cimü fejezetbena vízmércéket a folyásiránynak megfelelő rendben, vízfolyásonként egymást követően tüntettük fel, olymódon, hogy a főfolyó /a Duna és a Tisza/ mércéit az elsőrendű, ezeket pedig a másodrendű mellékvizfolyások mércéi követik vízfolyásonként csoportosítva, folyásirány szerinti sorban. A napi vízállások táblázata a reggelenként mért vízállásokat tartalmazza. A reggeli viz állásleolvasás időpontja az április 1. és szeptember 30, közötti időszakban 7 óra, egyébként /télen/ 8 óra. Nyári időszámítás esetén a mérések időpontjai az időszámitási módosulásnak megfelelően megváltoznak. Azokat a vízállásokat, amelyeknek mérésekor a viz felszínét részben, vagy egészen jég borította, vagy amérce szelvényében sikviz volt ugyan, de távolabbi jégtorlasz a vízállást befolyásolta, külön megjelöltük. A táblázatok fejlécén feltüntettük a mérce szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterület nagyságát és a vízmércék nullapontjának a Balti-tenger feletti magasságát. A vízfolyások vízjárásának jellemzésére összehasonlításul közöljük egy többéves időszak, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized és a közelmúlt időszak havi és évi jellemző vízállásait és az eddig észlelt szélsőséges vízállásokat. Hosszabb időszak vízállásainak összehasonlításakor azonban figyelembe kell venni a vizsgált vizfolyásszakaszon esetleg'bekövetkezett mederváltozásokat. Egyes vízmércék nullapontjának magassága az idők folyamán megváltozott. A változásokról a Vízrajzi Évkönyv kötetei tájékoztatnak. Az Évkönyvben összehasonlításul közölt régebbi vízállások minden esetben a tárgyévi nullapontokra vonatkoznak.
