Vízrajzi Évkönyv 89., 1984 (Budapest, 1985)
Tartalomjegyzék
belvíz és ezzel a mezőgazdaságnak nagy károkat okozhat, eléggé hangsúlyozni nem lehet. Az 1984. évi — még viszonylag kedvező — belvizviszonyok fontosabb összesített adatait a következő táblázat tartalmazza: Vízügyi Igazgatóság Belvízzel elöntött terület A belvízi e löntések A gravitációsan levezetett vízmennyiség A belvízi szivaty.- tyuk által átemelt vízmennyiség időszaka időtartama h a hónap nap millió m millió m Északdunántuli 00 0 0 Középdunántuli 00 0 0 Nyugatdunántuli 1 500 III-IV., Х-ХП. 82 9, 1 26, 9 Déldunántuli 00 24, 0 13, 0 Középdunavölgyi 00 124, 0 59, 0 Alsódunavölgyi 00 72, 0 34, 7 Északmagyarországi 00 1, 4 2 3, 3 Felsőtisza vidéki 00 185, 4 19, 2 Középtiszavidéki 00 9, 5 68, 6 Tiszántúli 1 000 XII. 11 140, 6 26, 9 Körösvidéki 00 105, 8 4, 5 Alsótiszavidéki 00 41, 2 18, 9 f/ talajvízállások A talajvizszintek 1984. évi alakulásáról a B. fejezet 3.a. jelű táblázata, valamint 3.b. és 3. c. jelű ábrája tájékoztat. Az 1984. év legnagyobb részében az időjárás — mint említettük — az átlagosnál szárazabb volt. Ennek következtében az év folyamán a Duna-Tisza közén, a Dunántúl keleti, a Dunához csatlakozó részén, a Zagyva völgyében és a Tiszántúl kisebb-nagyobb területein a talajvizszin a sokévi átlagnál alacsonyabb, a síkvidéki terület többi részén azzal megegyező vagy annál magasabb volt. Bár január hónap az átlagosnál csapadékosabb volt, az átlagosnál szárazabb február és március folyamán a talajvizszin az ország területének jelentős részén süllyedt. Az április hónap csapadékban szegény, a május az átlagosnál kissé gazdagabb volt, a junius és a július hónapbana száraz időjárás folytatódott és úgyszintén száraz volt az augusztus hónap időjárása is. Az átlagosnál szárazabb tavasz és nyár következtében az ország nagyrészén növekedett az átlagosnál alacsonyabb és csökkent az átlagosat meghaladó talajvizszinü területeknek a kiterjedése. Viszonylag száraz volt az októberi, a novemberi és a decemberi időjárás is, csupán szeptemberben hullott az átlagosat meghaladó mennyiségű eső. Mindezek következtében az ősz és a tél folyamán az átlagosnál alacsonyabb talajvizállásu területek kiterjedése számottevő volt. Ezek a területek, éppúgy, mint az 1984. év többi részében, legnagyobbrészt a Dunántúl keleti részén, a Duna-Tisza közén, a Zagyva völgyében, valamint a Tiszántúl déli részén és elszórtan egyéb részein voltak. A talajvíz az átlagosnál jobbára a Tiszántúl középső és északi részén volt magasabb. g/ MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK VÍZSZINTJEI A fontosabb mélyfúrású kutak 1984. évi vizszintjeinek alakulásáról a B. fejezet 3. d. jelű táblázata tájékoztat. Azoknak a kutaknak a köre, amelyeknek vízállásait a táblázat tartalmazza, az előző évihez viszonyítva nem változott. A táblázatbeli kutakat annakidején úgy választottuk ki, hogy adataik az ország fontosabb réteg- és karsztviztároló kőzeteinek vizszintjeit, különös tekintettel a nagyobb vízkivételek környezetére, lehetőleg jól jellemezzék. Részben az 1984. évi, részben pedig múltbeli, a Vízrajzi Évkönyvben közölt és adattári vízállások, valamint a Magyar Állami Földtani Intézet észlelőhálózatának adatai alapján megállapítható, hogy az 1984. év folyamán a rétegvizszinek süllyedése az országban csaknem mindenütt folytatódott. A vizszinsüllyedés sebessége a felszínhez közelebblevő rétegekben kisebb, a mélyebben levőkben nagyobb és ugyancsak nagyobb a vízkivételek környezetében is. Átlagos értéke 0, 1-0, 5 m/év. A vizszinsüllyedés Bács-Kiskun és Szabolcs-Szat- már megyében, továbbá Szeged, Debrecen és Visonta térségében az 1984. év folyamán mérséklődött. A mérséklődés oka az utóbb említett három település esetében a vízkitermelés növekedési ütemének, illetőleg a kitermelt viz mennyiségének a csökkenése. 95 —
