Vízrajzi Évkönyv 89., 1984 (Budapest, 1985)
Tartalomjegyzék
В. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 1. AZ ÉV HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE a/ VÍZJÁRÁS A magyarországi vízfolyások és nagyobb állóvizek tárgyévi vízjárásáról a B. 2. fejezet a., b. és d. jelű táblázata, valamint c. jelű ábrája tájékoztat. A Duna magyarországi szakaszán az 1984. évben a vízállások ingadozása kisebb volt, mint a megelőző évben, vagyis a legalacsonyabb vízállások magasabbak, a legmagasabbak pedig alacsonyabbak voltak, mint az 1983. évben. Például a medvei szelvény 1983. évi vízállásainak két szélső értéke 37 cm és 459 cm, 1984. évi két szélső értéke 71 cm és 405 cm, a budapesti szelvény 1983. évi vízállásainak két szélső értéke 68 cm és 480 cm, 1984. évi két szélső értéke 108 cm és 470 cm, a mohácsi szelvény 1983. évi vízállásainak két szélső értéke pedig 113 cm és 612 cm, 1984. évi vízállásainak két szélső értéke pedig 180 cm és 584 cm volt. A vízállások ingadozásának megfelelően alakultak a Duna magyarországi szakaszán a vízhozamok is, vagyis az 1984. évi legkisebb vízhozamok nagyobbak, a legnagyobb vízhozamok pedig kevéssel kisebbek voltak az 1983. évi megfelelő értékeknél. Példaképpen a medvei szelvényt tekintve az 1983.gévi vízhozamok két szélső értéke 762 rr?/s és 4000 rrt*/s, az 1984. évi két szélső értéke 927 ní/s és 3410 m/s, a budapesti szelvényben az 1983. évi vízhozamok két szélső értéke 898 m/s és 3950 m/s, az 1984. évi két szélsg értéke 1070 m/s és 3860 m/s, a mohácsi szelvényben az 1983. évi vízhozamok kétjszélső értéke 965 m/s és 3760 nr?/s, az 1984. évi vízhozamok két szélső értéke pedig 1230 m/s és 3560 m/s volt. A Dunán az 1984. év folyamán az évi kisvizállások közelében voltak a vízállások — egy-egy kisebb árhullámtól eltekintve — a január, a február, a március, a november és a december hónapban, az évi közepes vízállásnál általában kissé magasabbak voltak a vízállások a május közepe és a julius közepe közötti i- dőszakban, az évi legmagasabb vízállást jelentő, viszonylag kicsiny árhullám pedig szeptember második felében vonult le. A Duna mellék vízfolyás a inak 1984. évi vízjárása, hasonlóan az előző évekhez, egymástól különbözően alakult, minthogy vízgyűjtőterületük nagysága, lefolyási viszonyai egymástól eltérőek és különbözőek voltak az 1984. év folyamán a csapadék- és hőmérsékleti viszonyaik is. Az 1984. év folyamán például a Rábán általában viszonylag alacsonyak voltak a vízállások — például a szentgotthárdi szelvény 1984. évi közepes vízállása /-63 cm/ alacsonyabb volt az 1931-1940. évtized közepes vízállásánál /-6 cm/ és alacsonyabb volt, mint az 1973-1982. évtized közepes vízállása /-17 cm/ —. A viszonylag alacsony vízállásokra csak néha futott egy-egy kisebb árhullám, mint például március elején, április elején, május végén. Az Ipoly magyarországi szakaszának vízjárása az 1984. év folyamán a Rábáénál változékonyabb volt, bár a téli és a nyári, viszonylag alacsony és kismértékben változó vizállásu időszakok a vízállás görbén jól megkülönböztethetők. Árhullám a tavasz folyamán és a nyár elején, továbbá — viszonylag alacsony — 1984. szeptemberének végén és októberének elején, valamint novemberének végén vonult le az Ipolyon. A Dráva vízállásai az 1984. évben télen viszonylag alacsonyak voltak, tavasszal ingadozva bár, emelkedtek, október második felében, novemberben ugyancsak ingadozva süllyedtek. Az év folyamán három, közepes magasságú árhullám vonult le a Dráván: májusban, szeptemberben és októberben. A Tiszán az 1984. évben a Tiszalök feletti szakaszon több kisebb és egy kissé nagyobb, a Tiszalök alatti szakaszon öt árhullám vonult le, rendre áprilisban, május második felében és júniusban, júliusban, szeptember végén és októberben, valamint november végén-december elején. Az árhullámok folyásirányban lefelé haladva ellapultak, a vizjárás kiegyenlítettebbé vált. Az ellapulás oka egyrészt a tiszalöki, a kiskörei és a törökbecsei vízlépcső duzzasztó hatása, másrészt a mederviszonyok hlakulása. A Tisza 1984. évi vízállásainak szélső értékei általában nem túlzottan nagy mértékben tértek el az 1983. év megfelelő szélső értékeitől. A vásárosnaményi szelvényben például az 1983. évi legalacsonyabb vízállás -190 cm, az 1984. évi -176 cm volt, a legmagasabb vízállás pedig 1983-ban 644 cm, 1984-ben pedig 632 cm volt, a különbség tehát 14 cm, illetőleg 12 cm. A szolnoki szelvény 1983. évi legalacsonyabb vízállása -238 cm, az 1984. évi legalacsonyabb pedig -258 cm, az 1983. évi legmagasabb vizállása 702 cm, az 1984. évi pedig 616 cm volt. A szegedi szelvény 1983. évi legalacsonyabb vizállása 42 cm, az 1984. évi 24 cm, az 1983. évi legmagasabb vizállása 548 cm, az 1984. évi legmagasabb vizállása pedig 530 cm volt, a különbségek tehát 1-2 dm nagyságúak. — 92 —
