Vízrajzi Évkönyv 88., 1983 (Budapest, 1984)
Tartalomjegyzék
szében mértek gázlókat. A legkisebb gázlómélység 15 dm volt. Az évfolyamána gázlók szempontjábóla legkedvezőtlenebb a Gönyü és Budapest közötti szakasz volt. Ennél kedvezőbb volt a Pozsony és Gönyü és még kedvezőbb a Budapest és Mohács közötti szakasz. A gázlók tartóssága 151, 138 és 84 nap volt. Az 1983. évben a Duna magyarországi szakaszán a gázlós időszakok tartóssága nagyobb volt, mintáz 1982. évben/B.2.i. ábra/. Az év május és december közötti időszakában a Tisza Kisköre és Tiszabő közötti szakaszáról is jelentettek gázlókat; májusban hét napon át, júniusban két napon át, júliusban hét napon át, augusztus-december hónapoknak mintegy a felében mértek 25 dm-nél kisebb gázlókat. A legkisebb gázlómélység kisebb volt 10 dm-nél. e/ BEL VÍZ VISZONY OK Az 1983. év időjárása Magyarországon az átlagosnál melegebb és szárazabb volt. 1982. decemberében és 1983. januárjában az enyhe időjárás következtében talajfagy nem volt és 1983. februárjában is csak a Dunántúl északi részén és az Északi-középhegységben mértek legfeljebb 10 cm mélységig hatoló talajfagyot. Az 1983. évi középhőmérséklet az ország legnagyobb részén meghaladta a sokévi átlagot. Az év folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország egész területén a sokévi átlag alatt maradt. A melegés száraz időjárás következtében az év folyamán a belvíz lényegesen kisebb gondot okozott, mint a megelőző évben /pedig az 1982. évben is lényegesen kisebb volt a belvízzel elöntött terület, mint az 1981. évben/. Az 1983. év folyamán mindegyik vízügyi igazgatóság területén működtek ugyan hosszabb-rö- videbb ideig a belvizszivattyuk, az átemelt vízmennyiség /460 millió m/ azonban csak alig haladta meg az 1982. évi átemelt belvizmennyiségnek /a 893, 5 millió m^-nek/ a felét, a belvízzel elöntött terület /18670 ha / pedig csak mintegy az ötödé volt az 1982. évi 94561 hektárnak. Részben a meteorológiai viszonyok alakulása, részben pedig a belvizek levezetése és átemelése következtében az 1983. év folyamán belvízzel elöntött területe csak négy vizügyi igazgatóságnak volt /a legnagyobb — 11820 ha - az Északdunántuli Vizügyi Igazgatóság területén/. A befogadók alacsony vízállásai következtében jelentős volt az év folyamán a gravitációsan levezetett belvizek mennyisége is; csaknem a kétszerese volt a szivattyúkkal átemelt vízmennyiségnek. Abból a körülményből, hogy az utóbbi években a belvízi elöntések nagysága, a belvizek mennyisége a megelőző időszakokhoz viszonyítva csökkent, hiba lenne arra következtetni, hogy a belvizek kártételei elleni védekezés az ország vízgazdálkodásának kevésbé fontos kérdésévé vált. Feltételezhető — bár ilyen célú részletes vizsgálatokat nem végeztünk—, hogy éppúgy, vagy hasonlóan, mint a vízfolyások vízállásainak alakulásában, a belvizek mennyiségének változásában is vannak szabályszerűségek és a szárazabb, melegebb i- dőszakokat csapadékosabb /belvizesebb/, hűvösebb évek követik. Ez utóbbiak több belvizének az eltávolítására, levezetésére a szárazabb időszakokban felkészülni jóval gazdaságosabb, mint a nagy károkkal fenyegető belvízi elöntések elleni védekezésül rövid idő alatt, esetleg nagy területeken nagy erőket bevetni. Az 1983. évi belvizviszonyok fontosabb összesített adatait a következő táblázat tartalmazza: Vizügyi Igazgatóság Belvízzel elöntött terület A belvízi el öntések A gravitációsan levezetett vízmennyiség A belvizi szivaty- tyuk által átemelt vizmennyiség időszaka időtartama h a hónap nap millió m3 millió m3 Északdunántuli 11 820 I., II., Hl., IV. 110 0 93,144 Középdunántuli 00 0 0 892 1 Nyugatdunántuli 4 000 I., II., Hl.. IV. 110 33,891 15,032 Déldunántuli 00 50,538 7,918 Középdunavölgyi 00 118,848 84,545 Alsódunavölgyi 00 78,354 14,581 É s zakma gya r or s z ági 2 700 III., IV., V. 31 0,234 68,210 Felsőtiszavidéki 00 272,544 63,301 Középtiszavidéki 00 38,610 59,207 Tiszántúli 150 I., II., III., IV., V. 72 144,791 25,981 Körösvidéki 00 109,102 8, 671 Alsótiszavidéki 00 44,236 18,624 1-94-
