Vízrajzi Évkönyv 88., 1983 (Budapest, 1984)
Tartalomjegyzék
2. Tudnivalók az egyes fejezetekhez A. AZ ADATGYÜJTÖHÁLÓZAT 1. Az adat gyűjtőhálózat című fejezetben a hálózat állomásainak jegyzéke található. A vízmércék jegyzéke tartalmazza mind a törzshálózati, mind pedig azoknak a nem törzshálózati mércéknek a főbb adatait, a- melyekkel a vizszintet rendszeresen mérik. Nem tartalmazza a jegyzék a vizszintmérésre nem rendszeresen használt mércék /például az árvizi mércék/ jellemzőit. A törzshálózati mércék a Balaton és a Velencei-tó mércéinek kivételével 1981. január 1-től a vizügyi igazgatóságok kezelésében vannak. Úgyszintén a vizügyi i- gazgatóságok dolgozzák fel a vizszintmérési adatokat is. A törzshálózati mércék törzsszáma ötjegyű arab szám, a nem törzshálózatiaké római és arab számokból áll. Tartalmazza a fejezet a törzshálózati vizmércék vizfolyások szerinti csoportositását és térképi vázlatát is. A talajvizkutak az 1981. év folyamán teljes mértékben a vizügyi igazgatóságok kezelésébe kerültek. A kutaknak a jegyzéke a Vizrajzi Intézettől a vizügyi igazgatóságok kezelésébe került kutak adatain kivül magába foglalja azoknak a kutaknak a jellemzőit is, amelyeknek a vizszintjét már korábban is a vizügyi igazgatóságok mérték. A kutak neve — éppúgy, mint a vizmércéké is — megegyezik annak a helységnek a nevével, a- melynek területén vannak. Ha a kutak létesítése óta a helységnév megváltozott, a kutak nevét nem módositot- tuk, de mellette zárójelben feltüntettük annak a helységnek a nevét, amelynek a területéhez a tárgyévben tartoztak. A talajvizkutak jegyzékében — éppúgy, mint a vizmércék jegyzékében is — csak azoknak a kutaknak /illetőleg vízmércéknek/ az adatai szerepelnek, amelyeknek vizszintjét az év folyamán rendszeresen mérték. A mélyfúrású kutak jegyzékében külön csoportba soroltuk a rétegvíz- és a karsztkutakat. A források jegyzékében azoknak a forrásoknak a főbb adatai vannak, amelyeknek vízhozamát a Vizrajzi Intézet a tárgyévben rendszeresen mérte. Úgyszintén a Vizrajzi Intézet mérte az 1983. évben a mélyfúrású kutak vizszintjét is. A meteorológiai állomások legnagyobb része az Országos Meteorológiai Szolgálathoz, valamint a Vizrajzi Intézethez tartozik, kisebb részét a vizügyi igazgatóságok kezelik. A vizmércék, a források, a kutak, a meteorológiai állomások jegyzékében mindazok a mérési he7 lyek szerepelnek, amelyeken az év teljes időszakában vagy az év egy részében méréseket végeztek, tehát tartalmazzák a jegyzékek a tárgyév folyamán megszűnt, valamint létesített állomások adatait is. 2. A vizrajzi hálózat törzskönyvi adatait vizmércék, rétegvíz- és karsztkutak, valamint források csoportosításban külön fejezetbe foglaltuk. 3. A vizfolyások vízállásainak, valamint a talajvizszintek egyes esetekben szükséges javításakor figyelembe veendő adatok az A. 3. fejezetben találhatók. 4. A tárgyévi mérési adatok közlésekor a talajvizkutakat és a meteorológiai állomásokat vízgyűjtőterületenként csoportosítottuk. A csoportosításkor figyelembe vett határokat ábra szemlélteti. B. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 1. A mérési és az észlelési adatok alapján jellemezzük a vizfolyások vízjárását, a felszín alatti vizek szintjének alakulását, a vizfolyások jégviszonyait, a gázlókat, közöljük a belvízi elöntések és a belvizszi- vattyuzások összefoglaló adatait. Kitérünk a lefolyási viszonyokat nagyobb mértékben befolyásoló hidrometeo- rológiai jellemzők /csapadék, léghőmérséklet, napfénytartam, párolgás/ alakulására. 2. A felszíni vizek jellemzői cimü fejezetben a vízmércéket a folyásiránynak megfelelő rendben, vízfolyásonként egymást követően tüntettük fel, olymódon, hogy a főfolyó /a Duna és a Tisza/ mércéit az elsőrendű, ezeket pedig a másodrendű mellékvizfolyások mércéi követik vízfolyásonként csoportosítva, folyásirány szerinti sorban. A napi vizállások táblázata a reggelenként mért vízállásokat tartalmazza. A reggeli vizállásleolva- sás időpontja az április 1. és szeptember 30. közötti időszakban 7 óra, egyébként /télen/ 8 óra. Nyári időszámítás esetén a mérések időpontjai az időszámitási módosulásnak megfelelően megváltoznak. Azokat a vízállásokat, amelyeknek mérésekor a viz felszínét részben, vagy egészen jég borította, vagy a mérce szelvényében sikviz volt ugyan, de távolabbi jégtorlasz'a vízállást befolyásolta, külön megjelöltük. A táblázatok fejlécén feltüntettük a mérce szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterület nagyságát és a vizmércék nullapontjának a Balti-tenger feletti magasságát. A vizfolyások vízjárásának jellemzésére összehasonlításul közöljük egy többéves időszak, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized és a közelmúlt időszak havi és évi jellemző vízállásait és az eddig észlelt szélsőséges vízállásokat. Hosszabb időszak vízállásainak összehasonlításakor azonban figyelembe kell venni a vizsgált vizfolyásszakaszon esetleg bekövetkezett mederváltozásokat. Ezért szélső értékekként nem gyakorlati jelentőség nélkül}, történelmi adatokat közlünk, hanem olyanokat, amelyek a mai mederviszonyok esetében előfordulhatnak. /így például budapesti LNV-ként nem az 1J338. évi jeges árvízkor mért 1036 cm-es viz- 15 -
