Vízrajzi Évkönyv 87., 1982 (Budapest, 1983)
Tartalomjegyzék
Az utóbbinak az év folyamán csak egy jelentősebb árhulláma volt, januárban. A Körösök vízjárását a duzzasztók /a békési, a békésszentandrási, a bökényi, a körösladányi, a gyulai/ az év nagyrészében jelentős mértékben befolyásolták. A Tisza jobboldali mellékfolyóin az év folyamán mért vízállások szélső értékei általában csak kis mértékben tértek el az 1981. évi megfelelő szélső értékektől. Például a Sajó sajópüspöki szelvényében a vízállások 1981. évi szélső értéke 196 cm és 40 cm, az 1982. évi szélső értéke pedig 198 cm és 37 cm volt, a Bódva szendrői szelvényében mért vízállások szélső értéke pedig az 1981. évben 97 cm és -65 cm, az 1982. évben pedig 110 cm és -70 cm volt. A baloldali mellékvizfolyások vízállásainak szélső értékei az 1982. év folyamán általában alacsonyabbak voltak az 1981. évi megfelelő szélső értékeknél. Például a Szamos Csenge ri szelvényében az 1981. évi vízállások szélső értéke 736 cm és -38 cm, az 1982. évi szélső értéke pedig 385 cm és -60 cm volt, a Fehér-Körös gyulai szelvényében az 1981. évi vízállások szélső értéke 738 cm és -106 cm, az 1982. évi szélső értéke pedig 402 cm és -148 cm volt. Természetszerűleg a vízállások alakulásának megfelelően módosultak az 1982. év folyamán a vízhozamok is, vagyis a jobboldali vízfolyások vízhozamai általában nem tértek el nagy mértékben az 1981. évi vízhozamoktól, a bal oldali vízfolyások vízhozamai pedig általában azoknál kisebbek voltak. A Balaton 1982. évi siófoki legkisebb vízállása 69 cm /október hónapban/, legnagyobb vízállása pedig 116 cm /január hónapban/, közepes vízállása pedig 93 cm volt. Minthogy a vízállást a siófoki zsilippel szabályozzák, az egyes évek vízállásainak összehasonlításából közvetlen hidrológiai következtetést levonni nem lehet. A Balaton vize a leghidegebb januárban /0, 0 °C/, a legmelegebb júliusban /27, 5 °C/ volt. b/ JÉG VISZONYOK A vízfolyások, a Balaton és a Velencei-tó jégviszonyairól a B. 2. fejezet g. jelű ábrája tájékoztat. A Dunán az 1981-1982. év telén viszonylag kevés jég volt, annak ellenére, hogy a jég az előző télhez hasonlóan már Viszonylag korán, december második felében megjelent, de néhány napos zajlás után el is tűnt a folyam magyarországi szakaszáról. Januárban ismét megjelentek a jégtáblák a Dunán, de összefüggő jégtakaró a magyarországi szakaszon sehol sem alakult ki. A zajlás a bajai szakasz kivételével a hónap végén megszűnt, Baja környékén február elején néhány napon át még észlelhető volt. A Duna mellékfolyóin a zajlás egyes szelvényekben már december első felében megindult és több szakaszon, például a Rábán, az Ipolyon már decemberben összefüggő jégréteg borította a vizet. A mellékvizek összefüggő jégtakarója december végén, január elején legnagyobbrészt összetöredezett, felszakadozott, majd rövid ideig tartó zajlás után januárban sok vízfolyáson ismét megállt a jég és egyes szakaszokon csak február végén-március elején tűnt el hosszabb-rövidebb ideig tartó zajlás után. A Balatonon és a Velencei-tavon december közepén jelentek meg az első jégtáblák, majd néhány nap elteltével összefagytak és mindkét tó nagyrészét március elejéig összefüggő takaróval borították, de egyes részeikről csak március 8-11. körül tűnt el a jég. A Tiszát az 1981-1982. év telén jóval hosszabb ideig borította részben zajló, részben pedig álló jég, mint a Dunát. A folyónak csaknem az egész magyarországi szakaszán december második felében megjelent a jég és hosszabb-rövidebb megszakításokkal mintegy öt-tiz napon át zajlott, de összefüggő jégtakaró nem keletkezett. A hónap végén a folyó teljes magyarországi szakaszán megszűnt a jég zajlása és januárban indult meg ismét. Mintegy 5-10 napig tartó zajlás után a folyó felső részét hosszabb szakaszon összefüggő jégtakaró borította. Ez a jégtakaró Tokaj térségében és a lejjebb levő szakaszokon január végére általában felszakadozott, de Dombrád felett és környékén általában március elejéig tartott, majd mintegy 5-10 napig tartó zajlás után március közepére a folyó felső szakasza is jégmentessé vált. Lejjebb — Tiszabő alatt — a tél folyamán összefüggő jégboritás nem keletkezett és a zajlás általában február közepén megszűnt, de egyes helyeken néhány napon át márciusban is észlelhetők voltak zajló jégtáblák. A Tisza mellékfolyóin általában úgyszintén december második felében indult meg a zajlás és egyes szakaszokon öt-tiz napra meg is állt a jég. Ez a jégtakaró felszakadozott és december végén, január elején a mellékfolyókon nem volt jég. Január 8-10. táján a mellékfolyók legnagyobb részén megindult a jégzajlás, majd néhány nap elteltével csaknem mindenütt összefüggő jégtakaró keletkezett. Ez a jégboritás általában február végén, március elején szűnt meg, majd rövid ideig tartó zajlás után a mellékfolyókról eltűnt a jég. Az átlagosnál korábban váltak jégmentessé a Zagyva, a Tárná, a Körösök és a Berettyó egyes szakaszai és eltérően alakultak a jégviszonyok azokon a vizfolyásszakaszokon, amelyeknek hőmérsékletét a vizüknél melegebb vizek bevezetése módosította. с/ GÁZLÓVISZONYOK A Duna 1982. évi gázlóviszonyairól a B. fejezet 2.i. jelű ábrája, illetőleg táblázata tájékoztat. A folyam Pozsony-Gönyü közötti szakaszáról szeptember második felében, két nap kivételével az egész ok
