Vízrajzi Évkönyv 86., 1981 (Budapest, 1982)
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ A Vízrajzi Évkönyv kiadásának célja Magyarország hidrológiai mérési és észlelési hálózatát, valamint hidrológiai viszonyait jellemző fontosabb adatok évenkénti összefoglalása, közreadása, esetenként szemléltetése, a hidrológiai viszonyok alakulásának értékelése. Ennek megfelelően a Vízrajzi Évkönyvnek az adat gyűjtőhálózatra vonatkozó része tartalmazza 894 vízmérce, 2336 talajvizszintmérési kút, 546 mélyfúrású kút /rétegvizszintmérési és karsztkut/, 83 forrás és 1562 meteorológiai állomás jegyzékét, a vízmércék törzshálózatának vázlatát, vízfolyások szerinti csoportosítását és törzskönyvi adatait. A táblázatok magukba foglalják a vízügyi igazgatóságok, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ és az Országos Meteorológiai Szolgálat hidrológiai, illetőleg hidrometeorológi- ai hálózatának főbb jellemzőit. A hálózat állomásainak területi eloszlását az Évkönyvhöz csatolt térképek szemléltetik. Az év hidrológiai jellemzése cimü fejezet ismerteti a csapadék, a léghőmérséklet, a napfénytartam és a párolgás alakulását, tartalmazza a felszíni vizek hidrológiai jellemzőit, a jég- és a gázlóviszonyok, a belvízi elöntések és a belvizszivattyuzások adatait, továbbá a talajvizek, a források és a mélyfúrású kutak főbb hidrológiai mennyiségeit. A felszíni vizek adatait magába foglaló fejezet 161 vízmérce napi vízállásait, 62 vízmérce havi és évi legkisebb, közepes és legnagyobb vízállásait, valamint a vízállások eddig előfordult szélső értékeit, 49 mérési szelvény napi vizhozamadatait, valamint 48 vízmércénél mért vizhőmérsékleteket tartalmazza, továbbá tájékoztat a jelentősebb vízfolyások hordalékjárásáról, jégviszonyairól és a dunai gázlók alakulásáról. Azoknál a szelvényeknél, amelyekben a vízfelszín esése a vízhozamokat számottevő mértékben befolyásolja, a vízhozamokat a vízállás és a vizszinesés függvényében határoztuk meg és a számításokhoz szükséges segédtáblázatokat feltűntettük. Az adatokat vizállásmenetgörbék, keresztszelvények, a viz-, valamint a léghőmérséklet, a jégviszonyok és a gázlómélységek alakulásának ábrái szemléltetik. A felszín alatti vizek jellemzőit ismertető fejezet 407 talajvizszintmérési kút vízállását, 47 kút vizszintmenetgörbéjét, a talajvizszint területi alakulását szemléltető térképet, 61 rétegvizszintészlelési kút és 32 karsztkut vizszintjeit, öt mélyfúrású kút vizszintmenetgörbéjét, 20 forrás vízhozamait és két jellegzetes forrás vízhozamának időbeli változását ábrázoló görbét tartalmazza. A Hidrometeorológiai adatok cimü fejezet tájékoztat a csapadék évi, évszakonkénti és tenyészidőbe- li alakulásáról, tartalmazza 841 csapadékmérő állomás havi adatait, továbbá a rövid idő alatt hullott nagy csapadékok adatait. 44 állomás hóvastagságának és hóvizegyenértékének időbeli alakulását táblázat szemlélteti. Közöljük a léghőmérséklet, a napfénytartam, továbbá a szabad vízfelület párolgásának jellemzőit és a léghőmérséklet területi alakulásának ábráját. A hidrológiai észlelési és mérési hálózat legnagyobb része az 1981. év folyamán a vízügyi igazgatóságok kezelésébe került és az észlelések, a mérések adatait is főképpen az igazgatóságok dolgozták fel. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Vízrajzi Intézete a Balaton és a Velencei-tó hidrológiai jellemzőit, valamint a Duna és a Dráva vízhozamait mérte, észlelte és értékelte, továbbá a karszt- és a rétegvizszintmérési hálózatot üzemeltette. A meteorológiai adatok többségét az Országos Meteorológiai Szolgálat bocsátotta rendelkezésünkre. Kérjük az Évkönyv használóit, hogy a kötetre vonatkozó esetleges észrevételeiket közöljék. Budapesten, 1982. december havában Dr. Ivicsics Lajos a műszaki tudományok kandidátusa tudományos tanácsadó Dr. Goda László a műszaki tudományok kandidátusa a Vízrajzi Intézet igazgatója Dr. Kovács György a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ főigazgatója — 9 —
