Vízrajzi Évkönyv 86., 1981 (Budapest, 1982)
Tartalomjegyzék
A fagyos napok száma /ezeken a napokon a hőmérséklet legkisebb értéke 0 °C, vagy annálkisebb / az ország sik vidékein 80-120, a hegyvidékeken 130 volt. A téli napok száma /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke nem éri el a 0 °C-t/a Dunántúlon 19-25, az Alföldön 22-31, az Északi hegyvidéken 65-85 volt. Zord nap /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke kisebb, mint -10 °C/ a Dunántúlon 4-14, az Alföldön 7-21, a hegyvidéken 22-25 volt. Nyári nap /ezekneka napoknak a hőmérsékleti maximuma nagyobb 25 °C-nál/ a Dunántúlon 50-70, az ország többi részén 60-80 volt. Számuk az ország nagy részén 5-10 nappal kisebb az átlagnál. Hőségnap /ezeknek a napoknak a hőmérsékleti maximuma egyenlő 30 °C-szal, vagy aztmeghalad- ja/ a Dunántúlon 7-20, az ország többi részén 14-26 volt. Forró nap /amelynek legnagyobb hőmérséklete elérte, vagy meghaladta a 35 °C-t/ a Dunántúlnak csak a Duna melletti részein, valamint a Kiskunságban és a Nagykunságban fordult elő egy-két alkalommal. A léghőmérsékletek napi középértékeinek alakulását a B. fejezet 4. g. jelű, havi középértékeinek változását a 4. h. jelű, területi eloszlását pedig a 4. i. jelű táblázata, illetőleg ábrája szemlélteti. A január hónap folyamán az időjárás az átlagosnál hidegebb volt. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon -1,0 és 7,0 °C, a sokévi átlagtól való eltérés -1,9 és +0,8 °C között változott. Februárban az átlagosnál melegebb volt az időjárás. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon -2,0 és 3,0 °C, a sokévi átlagtól való eltérés +0,2 és +1,7 °C között változott. Az évszakhoz viszonyítva melegebb időjárás márciusban tovább folytatódott. A havi középhőmér- séklet a sikvidéki állomásokon 6,0 és 10,0 C közötti, a sokévi átlagtól való eltérés +2,3 és +4,3 C közötti, a fagyos napok száma 5-15 közötti volt. Az átlagosnál hűvösebb volt viszont az időjárás áprilisban. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon 8,5 és 12,0 °C közötti, a sokévi átlagtól való eltérés -1,5 és +0,5 °C közötti volt. A májusi hőmérsékletek közelítőleg megegyeztek a sokévi átlagértékekkel; az anomáliák -0,7 és +0,8 °C között változtak. Az átlagosnál melegebb volt a junius. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon 17,0 és 21,5 C közötti, a sokévi átlagtól való eltérés +0,1 és +1,4 C közötti volt. Júliusban az átlagosnál hűvösebb volt az időjárás. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon 17,5 és 22,0 °C, a sokévi átlagtól való eltérés -1,9 és +0,1 °C volt. A hűvös időjárás augusztusban folytatódott. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon 17,0 és 22,0 °C közötti volt, a sokévi átlagtól való eltérés -1,8 és 0,7 °C között változott. Szeptemberben az átlagosnál melegebb volt az időjárás. A havi középhőmérséklet a sikvidéki állomásokon 14,0 és 18,5 C közötti, a sokévi átlagtól való eltérés -0,3 és +1,1 C közötti volt. Október folyamán a viszonylag meleg időjárás folytatódott. A havi középhőmérsékletek a sikvidéki állomásokon 9,5 és 13,5 °C, a sokévi átlagtól való eltérések +0,7 és +2,1 °C között változtak. Az átlagosnál hidegebb volt viszont a november. A havi középhőmérsékletek a sikvidéki állomásokon 2,0 és 6,0 °C, a sokévi átlagtól való eltérések -2,0 és +0,6 °C között változtak. Decemberben folytatódott a hideg időjárás. A havi középhőmérsékletek a sikvidéki állomásokon -2,5 és 1,5 °C, a sokévi átlagtól való eltérések -1,4 és 0,2 °C értékek között változtak. A léghőmérséklet területi eloszlásának térképe /a B. fejezet 4. i. jelű ábrája/ azt mutatja, hogy az évi középhőmérséklet alakulása az ország legnagyobb részén csak kicsiny mértékben tért el a 70 évi átlagtól. Annál csak kevés helyen volt 0,5-0,7 C-szal alacsonyabb és 0,5-0,8 C-szal magasabb értékek is csak kis területeken fordultak elő. A sokévi átlagtól a legnagyobb mértékben — 1,1 C-szal — a siklósi középhőmérséklet tért el. Az évi középhőmérséklet legkisebb értékei természetszerűleg a hegyvidékeket jellemezték; a Mátrában 5,3 és 8,0 °C között, a Bükk hegységben 8,0 °C közelében, a Bakonyban 8-9 C, Dobogókőn 7,1 C volt az évi középhőmérséklet. Az ország legnagyobb részén 10 C közelében, vagy annál kissé nagyobb volt az évi középhőmérséklet, csupán a déli mesékben voltak 11 C-t meghaladó, vagy azzal megegyező értékek. A legnagyobb középhőmérséklet/11,8 C/ Siklóson volt. A tenyészidőszak /az április 1. és szeptember 30. közötti időszak/ hőmérsékletei 15,6 és 18,6 °C közötti tartományban változtak. A legnagyobb pozitiv eltérés /1,1 C/ Siklóson, a legnagyobb negativ eltérés/-!,0 °C/ Békéscsabán volt. A tenyészidőszak középértékei a sokévi átlagtól a Dunántúlon — Zala megye és az északnyugati területrész kivételével — pozitiv irányban tértek el, az ország keleti felében a sokévi értékekkel megegyeztek, vagy azoktól kismértékben, negativ irányban tértek el. — 100
