Vízrajzi Évkönyv 85., 1980 (Budapest, 1981)

Tartalomjegyzék

Folyó

Vizmérce

Középvizállás

Legnagyobb vízállás

Legkisebb vízállás

1980

1970/79

1980

1970/79

1876/1979

1980

1970/79

1876/1979

n e

V e

c e n

t i m é

t e r b e

n

Túr

Garbolc

36-19

486

646

646 /1970/-59-120-145 /1968/

Szamos

Csenger

94

42

524

902

902 /1970/-23

Rel-91

l-iool-96 /1946/ 1-1001/1972/

Kraszna

Ágerdőmajor

246

121

643

651

651 /1974/

69

ПЙГ1-14-26 /1948/

Sajó

Bánréve

76

74

270

450

450 /1974/

28

10-25 /1904/ 1-371/1908/

Bódva

Szendrő-8-4

148

286

286 /1974/ |3Ö4| /1963/-42

Ш1-59-62 /1932/

Hernád

Hidasnémeti-3-5

264

404

410 /1948/-48

□Ш-64-64 /1976/

Tárná

Jászdózsa

127

130

294

579

579 /1976/

85

80

72 /1962/

Zagyva

Jásztelek

64

52

252

516

516 /1979/

16-10-34 /1962/

FehérKörös

Gyula+

73

44

710

786

786 /1974/-126-152-210 /1968/

FeketeKörös-h

Sarkad

196

128

898

920

920 /1974/-14-68-99 /1932/

KettősKörös

Békés

273

175

962

972

972 /1974/-16-125-134 /1946/

Sebes- Körös

Körösszakái-10-26

430

456

492 /1919/ Г5201/1925/-114-133

ГШ1-133 /1976/ П431/1978/

Berettyó

Berettyóújfalu

72-23

502

468

512 /1919/ Г55Т1/1966/-82-166-166 /1973/

HármasKörös

Kunsztmárton

387

217

800

947

947 /1970/-51-159-240 /1946/

Maros

Makó

113

88

414

625

625 /1975/-22-56-78 /1905/

Megjegyzés: A bekeretezett számok jég által befolyásolt vízállások. + 1969 óta duzzasztott.

Az év folyamán a Tisza vízjárása a Dunáénál kevésbé kiegyenlített volt. Az évi közepes vízállások 6- -207 cm-rel magasabbak voltak az utóbbi évtized átlagánál, a legmagasabb vízállások nagyobb mértékben /51- -97%-ban/közelitették meg az eddig előfordult legmagasabb vízállásokat, mint a Duna esetében. A legkisebb vízállások nem érték el az eddigi legalacsonyabb értékeket, azoknál mintegy 10 - 250 cm-rel magasabbak voltak. A Tisza alacsony vízállásait általában az év első három hónapjában észlelték, az év többi részében a folyón több árhullám vonult le.

A Tisza mellékfolyóinak évi középvizállásai az utóbbi évtized középvizállásainak megfelelő átlagértékektől a Kettős-Körös és a Hármas-Körös kivételével számottevő mértékben nem tértek el. A Kettős-Körös békési szelvényének évi középvizállása 98 cm-rel, a Hármas-Körös kunszentmártoni szelvényének évi középvizál- lása 170 cm-rel volt magasabb az elmúlt évtized átlagánál.

A Tisza mellékfolyóinak évi legmagasabb vízállásai a Berettyó, a Körösök és a Kraszna kivételével 100 - 200 cm-rel alacsonyabbak voltak az eddig előfordult legmagasabb vízállásoknál, a Kraszna ágerdőmajori szelvényének évi legmagasabb vízállása azonban csak 8 cm-rel, a Fehér-Körös gyulai legmagasabb vízállása 76 cm-rel, a Fekete-Körös sarkadi legmagasabb vízállása 22 cm-rel, a Kettős-Körös békési legmagasabb vízállása 10 cm-rel, a Berettyó berettyóujfaluilegmagasabb vízállása csak 10 cm-rel volt alacsonyabb az eddig előfordult legmagasabb vízállásnál, a Kettős-Körös köröstarcsai vízállása pedig 39 cm-rel meghaladta az eddigi maximumot.

A mellékvizek évi legkisebb vízállásai általában néhány deciméterrel magasabbak voltak az eddig előfordult legkisebb vízállásoknál, csupán a Túr, a Körösök és a Berettyó évi legkisebb vizei haladták meg mintegy 80-190 cm-rel az eddig előfordult legkisebb vízállásokat. A legalacsonyabb vízállásokat a mellékvizfolyásokon általában az ősz és a tél folyamán észlelték, de a jobboldali mellékvizfolyásokon októberben és novemberben árhullám is levonult. Jelentősek, magasságuk miatt veszélyesek voltak a baloldali mellékvizfolyások, különöskép95