Vízrajzi Évkönyv 85., 1980 (Budapest, 1981)
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ A Vízrajzi Évkönyv e kötetének szerkezete az előző évihez viszonyítva nem változott Az adatgyüjtőhálózat című rész tartalmazza az 501 vízmérce, az 1715 talajvizszintészlelő kút és az 1404 meteorológiai állomás jegyzékét, a vizmércehálózat vázlatát, vízfolyások szerinti csoportosítását, valamint az országos vizmércehálózat törzskönyvi adatait A táblázatok magukba foglalják a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, a vízügyi igazgatóságok és az Országos Meteorológiai Szolgálat hidrológiai, illetőleg meteorológiai hálózatának jellemzőit A vízmércék, a talajvizszintészlelő kutak és a meteorológiai állomások területi eloszlását az Évkönyvhöz csatolt térképek szemléltetik Az év hidrometeorológiai és hidrológiai jellemzése cimü fejezet ismerteti a csapadék, a léghőmérséklet, a napfénytartam és a párolgás alakulását, tartalmazza a felszíni és a talajvizek, a jég- és a gázlóviszonyok, valamint a belvízi elöntések és a belvizszivattyuzások főbb adatait. Az ország hidrometeorológiai és hidrológiai viszonyainak jellemzését az Évkönyv további fejezeteinek táblázatai és ábrái egészítik ki. A felszíni vizek cimü fejezet 162 mérce napi vízállásait, 65 vízmérce havonkénti és évi legkisebb, közepes és legnagyobb vízállásait, valamint a vízállások eddig észlelt szélső értékeit, 43 szelvény napi vizhozamadatait, valamint 50 vízmércénél mért vizhőmérsékleteket tartalmazza, továbbá tájékoztat a jelentősebb vízfolyások hordalékjárásáról, jég- és gázlóviszonyairól. Azoknak a szelvényeknek a vízhozamait, amelyekben a vizszinesés a lefolyó vízhozamokat számottevő mértékben befolyásolja, a vízhozam, a vízállás és a vizszinesés kapcsolata alapján határoztuk meg és az ehhez a meghatározáshoz használt segédtáblázatokat tüntettük fel. Az adatokat vízállás- és vizhozamgörbék, keresztszelvények, viz-, valamint léghőmérsék- letgörbék, a jégviszonyok és a gázlómélységek ábrái teszik szemléletessé. A felszin alatti vizek jellemzőit ismertető fejezet 410 kút jellemző talajvizállásait, 46 kút vizszint- görbéjét, valamint a taiajvizszint területi alakulását szemléltető térképet tartalmazza. Mivel a felszíni vizek adatait az Évkönyv eddig is naptári évenként csoportosítva tartalmazta, az adatközlés egyöntetűségének fokozása céljából ebben a kötet béna kutak hidrológiai évre vonatkozó adatainak közléséről a naptári évre vonatkozó adatközlésre tértünk át. Az említetteken kívül magába foglalja ez a fejezet 24 forrás vizhozammé- résének eredményeit, három forrás vizhozamidősorát és 14 karsztkut vizszintgörbéjét, külön csoportba sorolva az emberi tevékenység által befolyásolt, valamint az emberi tevékenység által nem módosított viz- szintü kutakat. A hidrometeorológiai adatok cimü fejezet tájékoztat a csapadék évi, évszakonkénti és tenyészidőbe- li eloszlásáról, tartalmazza 860 csapadékmérő állomás adatait, ábrákkal szemlélteti 20 állomás havi csapadékviszonyait, valamint 20 állomás napi csapadékösszegeit, összefoglalja a rövid idő alatt hullott nagy csapadékok adatait. 80 állomás hóvastagságának időbeli alakulását számadatokkal, 50 állomásét rajzokkal szemlélteti és tartalmazza a hótakaró vizegyenértékének 59 állomáson mért adatait. Úgyszintén rajzokkal szemlélteti 16 állomás léghőmérsékletének időbeli, valamint a léghőmérséklet területi változását. A napfénytartam időbeli alakulását 16 állomás esetében ábrák, területi változásait pedig térképek mutatják. U- gyancsak ábrák szemléltetik 12 állomáson mért párolgás értékeinek az év folyamán való változását is. A meteorológiai adatok többségét az Országos Meteorológiai Szolgálat bocsátotta rendelkezésünkre. Kérjük az Évkönyv használóit, hogy közöljék a kötetre vonatkozó esetleges észrevételeiket. Budapesten, 1981. december havában. Dr. Ivicsics Lajos a műszaki tudományok kandidátusa tudományos tanácsadó Dr. Goda László a műszaki tudományok kandidátusa a Vízrajzi Intézet igazgatója Dr. Kovács György a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ főigazgatója — 9 —
