Vízrajzi Évkönyv 85., 1980 (Budapest, 1981)
Tartalomjegyzék
néhány napig borította az ország egyes részeit. Március első napjaiban csupán egyes területeken volt viszonylag vékony hóréteg, március 20-án és 21-én csupán az északi országrészen hullott 1-20 cm vastagságú hó, a hónap végén pedig már csak a hegyek csúcsán volt kevés hó. Április első napjaiban és második felében a Bakonyban és a Mátrában alakult ki néhány napos hótakaró. A tavasz folyamán a Somogyi dombvidék és a Mecsek-Villányi hegység, valamint a környező dombok csapadékösszege a sokévi átlagnál nagyobb, a Dunántúl többi részén annál kisebb volt. A Börzsöny, a Mátra és az Észak-bükki dombvidék területén a sokévi átlaghoz viszonyítva csapadékhiány, az Északi Középhegység többi részén csapadéktöbblet volt. Az Alföldön néhány hely kivételével a sokévi átlagnál több csapadék hullott. Püspökladányban, a hamvasi szivattyútelepen /Hajdu-Bihar megye/ a sokévi átlagos csapadéknak majdnem a kétszeresét mérték, Gasztonyban /Vas megye/ pedig a felét sem érte el annak a lehullott csapadék mennyisége. A legtöbb tavaszi csapadékot - 281 mm-t - Homokszentgyörgyön /Somogy megye/, a legkevesebbet - 75 mm-t - Csepregen /Vas megye/ mérték. A Kisalföld tavaszi csapadékösszege 90 mm-151 mm, a Dunántúlé 75 mm-281 mm, az Északi Középhegységé 106 mm-246 mm, az Alföldé 103 mm-244 mm, Budapesté 101 mm-210 mm volt. A nyári hónapokban /julius 1. és augusztus 31. között/ lehullott csapadék mennyisége a sokévi átlag 57%-a és 238%-a között változott. A Dunántúl északnyugati részére, a Külső-Somogy területére, a Dunazug hegységre, a Bükkre, a Cserhátra és a Zempléni hegységre, a Középső-Tiszamellékre, a Körösök vidékére, a Nyírségre és a Hajdúságra az átlagosnál több, a Dunántúl déli és keleti részére, a Duna-Tisza közére, a Gödöllői dombságra, a Cserhát környékére, valamint a Maros-Körös közére az átlagosnál kevesebb csapadék hullott. Tisza- karádon /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ a sokévi átlagos csapadéknak csaknem a két és félszerese hullott le, Salgótarjánban /Nógrád megye/ a lehullott csapadék alig haladta meg a sokévi átlag felét. A legtöbb nyári csapadékot Tuzséron/Szabolcs-Szat- már megye/, a legkevesebbet Kiskundorozsmán /Csongrád megye/ mérték. Az utóbbi mennyisége 100 mm, az előbbié 495 mm volt. A Kisalföld nyári csapadékösszege 164 mm-319 mm, a Dunántúlé 121 mm-376 mm, az Északi Középhegységé 106 mm-422 mm, az Alföldé 100 mm-495 mm, Budapesté 105 mm-213 mm volt. Az őszi hónapokban /a szeptember 1. és november 30. közötti időszakban/ lehullott csapadék mennyisége az országnak csaknem az egész területén a sokévi átlag felett volt, csak Veszprém megye területén maradt helyenként a sokévi átlag alatt. A legcsapadékosabb terület a Dunavölgy déli része volt, ahol a sokévi átlagos csapadéknak több, mint a kétszerese hullott le. A legtöbb őszi csapadékot Bükkszentkereszten /Borsod-Abauj-Zemplén megye/, a legkevesebbet Nagyivánban/Szolnok megye/ mérték. Az előbbi értéke 366 mm, az utóbbié 139 mm volt. A Kisalföld őszi csapadékösszege 175 mm-263 mm, a Dunántúlé 182 mm- 343 mm, az Északi Középhegységé 188 mm-366 mm, az Alföldé 139 mm-255 mm, Budapesté pedig 173 mm-251 mm között volt. Az április l.és szeptember 30. közötti tenyészidőszak /öntözési félév/ csapadékainak területi alakulását mutatja a IV. 3. sz. ábra. A tenyészidőszak csapadéka a sokévi átlag 6%-192%-a között változott; területi eloszlása nagyon szeszélyesen alakult. Egységes jellegű eloszlást csupán a Középső-Tiszamellék, a Körösök, a Nyírség, a Hajdúság, a Szatmár-Beregi síkság, valamint Borsod-Abauj-Zemplén megye területén találunk, ahol több volt a csapadék mennyisége a sokévi átlagnál. Az ország többi részén a sokévi átlaghoz viszonyítva általában csapadékhiány volt, de ezt a képet kisebb-nagyobb tömbökben, igen változékony területi eloszlásban csapadékosabb részek bontják meg. Az ország legcsapadékosabb területe a tenyészidőszakban a Bodrogköz és a Rétköz volt, a Karancs-hegységben viszont alig haladta meg a csapadék összege a sokévi átlag felét. A tenyészidőszakban a legtöbb csapadékot/679 mm-t/Dombrádon /Szabolcs- -Szatmár megye/, a legkevesebbet /213 mm-t/ Karancskeszin /Nógrád megye/ mértek. A Kisalföld tenyészidőszaki csapadékösszege 285 mm és 479 mm, a Dunántúlé 224 mm és 553 mm, az Északi Középhegységé 213 mm és 679 mm, az Alföldé 235 mm és 679 mm között változott. A csapadék havi és évi összegei a IV. 4. a. jelű táblázatban találhatók. Az észlelőállomások csopor tositása megfelel a talajvizszintészlelési kutak esetében alkalmazott, vízgyűjtőterületek szerinti csoportosi tásnak. A legtöbb csapadékos nap Miskolc-Garadnavölgy áHomáson /119/, Bükkszentlászló, valamint Mát raszentimre-Ágasvár /118/, Tolcsva, Tiszabecs és HoHóháza állomásokon /117/ volt. — 89 —
