Vízrajzi Évkönyv 85., 1980 (Budapest, 1981)
Tartalomjegyzék
В. ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK I. AZ ÉV HIDROMETEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE A. HIDROMETEOROLÓGIAI JELLEMZÉS a / Csapadék Az 1980. évben lehullott csapadék mennyisége az ország legnagyobb részén több volt a sokévi átlagnál. A Dunántúl középső területe - a Zalai dombvidék, a Felső-Bakonyalja, a Balatonfelvidék, a Veszprémi fennsik, a Mezőföld -.valamint az Alföld déli része, továbbá a Mátra és a Börzsöny az átlagosnál kevesebb, az ország többi része az átlagosnál több, helyenként jóval több csapadékot kapott. A sokévi átlaghoz viszonyítva a legnagyobb csapadékhiány Bakonybélen/-27%/, a legnagyobb csapadéktöbblet Dombrádon/+70%/volt.Csaknem másfélszerese volt a csapadék a sokévi átlagnak Tokajban, Nyíregyházán és Debrecenben is. Az évi legnagyobb csapadékot - 1061 mm-t - Szilvásvárad-Bükkfeketesáron, a legkisebbet - 447 mm-t - Kiskundorozs- mán mérték. Az évi csapadékmennyiségekről és azoknak az 1901-1970. évek átlagához való viszonyáról tájékoztat az alábbi táblázat: Állomás Évi csapadékösszeg Évi csapadékösszeg 1901/70. évek átlagában az 1980 évben Állomás 1901/70. évek átlagában az 1980. évben mm az átlag %-ában mm az átlag %-ában Mosonmagyaróvár 600 568 95 Kalocsa 582 617 106 Szombathely/ repülőtér/ 638 636 99 Szeged/ repülőtér/ 576 484 84 Győr/ repülőtér/ 607 558 92 Salgótarján 600 526 88 Siófok 621 613 99 Kompolt 548 681 124 Keszthely 694 608 88 Tokaj 601 852 142 Kaposvár 731 767 105 Tiszabecs 753 866 115 Pécs/ repülőtér/ 698 731 105 Nyíregyháza/ repülőtér/ 581 846 146 Martonvásár/Obsz. / 557 560 100 Debrecen/ repülőtér/ 545 775 142 Budapest/Met. Int. / 619 670 108 Szarvas/Bikazug/ 496 620 125 Kecskemét/Obsz. / 522 569 109 Békéscsaba/ repülőtér/ 571 593 104 Az ország egyes tájegységeinek 1980. évi jellemző csapadékmennyiségei: Kisalföld: 546-749 mm,Dunántúl: 480-941 mm, Északi Középhegység: 487-1061 mm. Alföld: 447-1010 mm. Az évi csapadék területi eloszlását mutatja а IV. l.a. és а IV. l.b. jelű térkép. Az utóbbin az 1901-1970. közötti 70 évi csapadékátlag százalékában kifejezett évi csapadékok alakulása látható. A január hónapi csapadék az ország területének kétharmad részén az átlagosnál kisebb volt. A legcsapadékosabb terület a Dunazug-hegység és Nógrád megye /350 mm/, a legszárazabb Csongrád megye volt / 15 mm/. A februári csapadék csak a Dél-dunántul, valamint a Mátra egyes részein haladta meg a sokévi átlagot. Az ország legszárazabb területe a nyugati határvidék volt. Ott a havi csapadék nem érte el a 10 mm-t. A márciusi csapadék összege a Dunántúlon a sokévi átlagnál kisebb, az ország többi részén a sokévi átlagnál nagyobb volt. A legcsapadékosabb terület az északkeleti országrész volt. Ennek 50 mm-t is meghaladó csapadéka a sokévi átlag kétszeresénél is több volt, a Dunántúl nagy részén viszont a felét sem érte el a havi csapadék az átlagosnak. A legtöbb csapadékot, 81 mm-t, Nyirkarászon /Szabolcs-Szatmár megye/, a legkevesebbet - 12 mm-t - Bakonyán /Baranya megye/ mérték. Az április havi csapadék az országnak csaknem az egész területén az átlagérték feletti volt. A legszárazabb terület a Veszprémi-fennsik/ 15 mm/, a legcsapadékosabb a Dunántúl délnyugati része / 100 mm/ volt. A legtöbb havi csapadékot - 123 mm-t - Bakonyán /Baranya megye/, a legkevesebbet - 21 mm-t - Vesz— 87 —
