Vízrajzi Évkönyv 85., 1980 (Budapest, 1981)
Tartalomjegyzék
keresztszelvényeket tartalmazza A napi középvizhozamok táblázatában a jeges időszak értékeinél a vízállásoknál használt jelöléseket alkalmaztuk. A jeges vizhozamadatok redukcióját elegendő számú jeges mérés hiányában megbízható módon általában még nem végezhettük el. A napi adatok alatt külön csoportositottuk a tárgyév, illetőleg az összehasonlitásul vett időszak havi és évi jellemző adatait és feltüntettük a szélső értékeket is. Az utóbbiakat esetenként a rajzoló vízmércék görbéi alapján, egyébként a vizmérceleolvasásokként határoztuk meg. Összehasonlitásul csak a közelmúlt időszakot /általában az utóbbi 10 évet/ vehettük figyelembe, mert a mederváltozások miatt és a régebben kevésbé rendszeresen folytatott vizhozammérések alapján megbízható adatok nem mindenütt voltak kiszámíthatok. Néhány vizhozamgörbét újabb mérések alapján több adatra támaszkodva javítottunk, de ezt a javítást előbbi évekre visszamenőlegesen nem érvényesítettük. Ugyancsak táblázatosán közöljük a jellemző vizhozamtartóssági értékeket a tárgyévre, a megelőző öt és tiz évre vonatkozóan. Alatta megadjuk az évi fajlagos lefolyás jellemző értékeit ugyancsak az előbbi időszakokra és célszerűségi okból itt is közöljük a vízgyűjtőterület nagyságát. A 4. fejezetben azoknak a mérési szelvényeknek a vizhozamgörbéjét közöljük, amelyek vízhozamait a 3. fejezetben feltüntettük. A görbék a tetőző vízállások idején lefolyó vízhozamokra vonatkoznak. Egyes vizmérceszelvények esetében - például a Tiszának és vízrendszerének duzzasztómüvekkel, mellékvizfolyások betorkollásával befolyásolt szakaszain- a vízhozamot a vízfelszín esése is számottevő mértékben befolyásolja. Ilyen szelvények vizhozammérési eredményei alapján a vízállás, a vízhozam és a viz- felszinesés közötti összefüggést határoztuk meg és ezt alkalmazva számítottuk ki a napi középvizhozamokat. A számításkor a vizállás/h cm/, a permanen^ állandó vizmozgáshoz tartozó vizszinesés / I cm/km/ és az ugyanilyen állapotban lefolyó vízhozam /Q^m /s/ összetartozó értékeit tartalmazó táblázatból kiolvastuk az adott vízálláshoz tartozó I és értéket, majd a táblázatnál feltüntetett segédmérce egyidejű vizállásadata- inak ismeretében meghatároztuk a két mérce közötti mederszakaszon adott időpontban valóban érvényesülő vizszinesést /I cm/km/. Ezeknek az adatoknak az alapján a Q=Qq^ I/IQ' összefüggésből kiszámítottuk a vizsgált szelvényen áthaladó vízhozamot /Q m /s/. A Tisza szegedi vízhozamainak meghatározásakor a Maros hatásának figyelembevétele céljából a mindszenti vízállásokon kívül a makói vízállásokat is számításba kell venni. Ennek megfelelően az I értékét a segédtáblázatból a szegedi és a makói vízállások alapján kell meghatározni. Azoknak a szelvényeknek a vízhozamát, amelyekre vonatkozóan három, vagy többváltozós összefüggést közlünk, csak a másik két /illetőleg három/ változót együttesen figyelembe véve lehet meghatározni /egyik változót sem szabad kihagyni a számításból/. A fejezetben közöljük a fontosabb mércék, illetőleg vizhozammérések mederszelvényét és a szelvények szélsőséges vízállásait. Több esetben fontos ugyanis ismerni a kis- és a középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy a viz melyik vízállásnál lép ki a mederből.Egyes jelenségek magyarázatához szükségürk lehet a szelvény alakjának ismeretére is. A keresztszelvényeket összehasonlítva következtethetünk a mederváltozásokra . 5. Ebben a fejezetben a fontosabb vízállás görbéket foglaltuk össze. A vizállásgörbék sorrendje a természetes vízrendszernek felel meg. Takarékosság céljából csak néhány fontosabb mérce vizállásgörbéjét közöljük, általában csak annyit, hogy a vízjárás alakulása követhető legyen. A görbék mellett a jégviszonyok jelét is feltüntettük s a duzzasztási időszakokat is bejelöltük. A görbéket számítógéppel készítettük. 6. Jellemző vizhőmérsékleti adatait azoknak az állomásoknak közöljük, amelyek a hőmérséklet a- lakulása szempontjából hosszabb folyószakaszt jellemeznek. Ha naponta csak egyszer, reggel mérik a viz- hőmérsékletet, a szélső értékek is a reggeli mérésekre vonatkoznak. A mérési mélység a felszín alatt 20- 40 cm. A tárgyévi adatok mellett összehasonlításképpen közöljük a többévi - általában az utóbbi 10 évi - jellemző havi, illetve évi, továbbá az eddigi szélsőséges értékeket is. A táblázatokat számítógéppel készítettük. 7. A Duna- és a Tisza-völgy vízfolyásainak jégviszonyairól áttekinthető, összesített tájékoztatást közlünk. Az ábrákról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakaró vastagsága is leolvasható. Kiegészítésképpen néhány mérési hely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbét is közlünk. 8. A jellemző hordalékhozamok - mind a tárgyéviek, mind a többéviek - a mérési adatok alapján számított értékek. Szélsőségként az eddigi, illetve a tárgyévi legnagyobb vízállásoknak megfelelő értékeket közöljük. További tudnivalók az adatokat tartalmazó táblázat után találhatók. Az év folyamán végzett hordalékmérések helyét az Évkönyvhöz csatolt térkép mutatja. 9. A dunai hajózás 1980. évi lehetőségeiről tájékoztatnak az egyes folyószakaszok legkisebb gázlómélységeinek és a szakaszokat határoló vizmérceszelvények vízállásainak, valamint a gázlómélységek gyakoriságainak és tartósságainak ábrái. A Tiszáról az 1980. évben gázlót nem jelentettek. 16 —
