Vízrajzi Évkönyv 84., 1979 (Budapest, 1980)
Tartalomjegyzék
A mérceállomás Középvizállás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás 1979 1969/78 1979 1969/78 1876/1978 1979 1969/78 1876/1978 neve c e n t i m éterbe n Tiszabecs-22-24 521 680 680 /1970/-162-146 Pm]-146 /1973/ 1-1741/1978/ Vásárosnamény 74 32 870 912 912 /1970/ 923х/1947 /-169-182-224 /1923/ Záhony 10-45 674 728 751 /1888/ |758|/1941/-247-280-309 /1943/ Polgár 216 107 733 718 728 /1964/-100-191-230 /1961/ Szolnok 280 170 904 909 909 /1970/-164-258-272 /1968/ Csongrád 265 149 876 935 935 /1970/-125-306-357 /1968/ Szeged 336 223 842 960 960 /1970/ 65-167-250 /1946/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. Az x-szel megjelölt vízállás a gátszakadás nélküli, számított legmagasabb árvizszint jelenti. kivételével, ahol ez az érték csak 2 cm volt. _A havi középvizállások és az elmúlt tiz év átlagos havi középvizállásai közötti viszony változatos képet mutat. Január és február /Tiszabecs kivételével/ középvizállásai 2, 0-6, 3 m-rel, márciusé és áprilisé /ugyancsak Tiszabecs kivételével/ 0, 3-3, 0 m-rel, augusztusé 0, 5-2, 0 m-rel, decemberé pedig 0, 3-0, 8 m- rel haladták meg az átlagot. A májusi középvizállások +0, 2 - +1, 0 m-es eltérést mutatnak, mig Tiszabecsen ez -0, 1 m. Az átlagos középviztől való eltérések szeptemberben -0, 6 és +0, 7 m közöttiek. Jelentős eltérések mutatkoztak az átlagtól lefelé is, melyek értékei júniusban 0, 6 és 2, 6 m, júliusban 0, 2 és 1, 3 m között voltak. Az októberi és novemberi középvizállások is átlag alattiak, 0-1, 0 m eltéréssel. A legnagyobb vízállások februárban jelentkeztek, mikoris a Tisza középső szakaszán Tokaj és Tiszabő között minden eddiginél magasabb vízállásokat észleltek. A legnagyobb vízállások - Tiszabecs kivételével /81 %/ - a többi mércén is 93-99 %- osak voltak. Az évi legkisebb vízállások a Felső Tiszán igen kis 5-6 %-os értékek, sőt Tiszabecs esetében az eddig észlelt minimum. A Tisza alsó szakaszán 9-33 %-os kisvizeket észleltek. A kisvizek általában októberben fordultak elő és 0, 1-1, 8 m-rel voltak magasabbak az eddigi legkisebbeknél. A mellékfolyók vízjárását szemlélteti a túloldali táblázat, melyben néhány nagyobb mellékfolyó jellemző vízállásai találhatók. A táblázat adataiból látható, hogy a Répce /kotrás miatt/, a Kapos, a Sió, a Bódva, a Hernád, a Fehér-, a Fekete és a Sebes Körös középvizállásai átlag alattiak, a többié átlag felettiek. Az eltérések általában -0, 3 és +0, 5 m közöttiek. A legnagyobb vízállások a Bodrogon és a Zagyván meghaladták az eddigieket, a többi vízfolyáson 0, 5-2, 5 m-rel kisebbek voltak. A legkisebb vízállások megközelítették az 1978-ig észlelt minimumokat. A Balatonon 1979-ben a közepes vízállás 93 cm; a szélső értékek 68 cm és 113 cm voltak. A Siózsilip 1948-ótaa Balaton vizszintjét 40 és 120 cm, 1977 óta pedig 70 és 100 cm közötti magasságban tartja, ezért az előbbi évek vízállásaival való összehasonlítás megtévesztő volna. Ev, időszak A sió foki á 1 1 о m á 3 ész leié s i ad i t a i középvizállás cm legnagyobb vízállás cm legkisebb vízállás cm jun. jul. aug. jun. jul. aug. jun. jul. aug. 1979 95 99 91 102 103 98 90 94 80 1969/78 94 90 84 106 105 102 86 78 73 közé] Dvizhőfok C° legnagyobb vizhőfok C° legkisebb vizhőfok C° 1979 22, 4 20, 0 20, 9 25, 4 22, 9 25, 7 19, 0 16, 2 17, 7 1969/78 20, 4 21, 9 21, 9 27, 3 28, 5 27, 8 11,4 14, 1 15, 0 A fenti táblázat a fürdési idény jellemző vízállás és vizhőmérséklet adatairól és a legutóbbi tiz év e- zeknek megfelelő értékéről nyújt tájékoztatást. A táblázatból kitűnik, hogy a Balaton vízjárása a fürdési idény— 80 —
