Vízrajzi Évkönyv 83., 1978 (Budapest, 1979)
Tartalomjegyzék
95-150%- ának felel. meg. A beállás 7-60 napja 20-170 %-o.s volt. Az év végén december elején jelent meg a jég és a Tiszalök feletti szakaszon néhány napos zajlás után álló jég is kialakult, majd a hónap közepe táján a jégtakaró felszakadozott és rövid zajlás után 25-ére a folyóról a jég eltűnt. A £ Összes ÁllóMérceállomás, J ё legkoátlalegkoátlaátlalegkéátlalegkéidőszak rábbi gos rábbi gos gos sőbbi gos sőbbi n a D о к megjelenése beállása felengedése eltűnése max. átl. max. átl. Tiszabecs 1977/78 XII. 11.II. 26. 741930/31-1969/70 XI. 9. XII. 21. XII. 6. I. 4. II. 12 III. 19 II. 25. III. 25. 105 49 70 34 1890/91-1969/70Vásárosnamény 1977/78 XII. 8.XII. 13.II. 14.II. 25. 77621930/31/1969/70 XI. 10. XII. 17. XI. 28. I. 1. II. 18. III. 27. III. 2. III. 29. 115 51 96 38 1890/91-1969/70 та. 2. XII. 14. XI. 17. XII. 29. II. 13. III. 27, II. 28. III. 31. 115 55 96 36 Tokaj 1977/78 XII. 8XII. 13I. 13.III. 1. 52171930/31-1969/70 XI. 25. XII. 22. XI. 26. I. 1. II. 23. III. 29. III. 1. III. 31. 114 55 107 42 1890/91-1969/70 XI. 11. XII. 17. XI. 26. XII. 28. II. 23. III. 30. III. 1. IV. 1. 118 55 107 49 Szolnok 1977/78 XII. 13.II. 26. 371930/31-1969/70 XI. 23XII. 23XII. 9. I. 1. II. 17. III. 24. III. 2. III. 31. 110 51 90 39 1890/91-1969/70 XI. 15. XII. 11. XI. 16. XII. 29. II. 20. III. 24. II. 26. III. 31 119 56 107 48 Csongrád 1977/78 XII. 14.XII. 20.I. 23.II. 27. 47171930/31-1969/70 XI. 25. XII. 25. XII. 11. I. 6. II. 16. III. 20. II. 27. III. 28. 112 50 89 33 1890/91-1969/70 XI. 16. XII. 20. XII. 7. I. 5. II. 15. III. 20. II. 24. III. 28. 113 50 89 38 Szeged 1977/78 XII. 7.XII. 23.I. 16.II. 27. 5071930/31-1969/70 XI. 26. XII. 23. XII. 11. I. 6. II. 16. III. 28. II. 23. IV. 2. 112 50 97 34 1890/91-1969/70 XI. 15. XII. 19 XI. 24. XII. 31. II. 12. III. 28. II. 22. IV. 2. 112 50 97 38 A mellékfolyók jégviszonyai általában a Duna, ill. a Tisza jégjárásának megfelelően alakultak. A jég december elején jelent meg és sok helyen összefüggő jégtakaró is kialakult, amely a dunántúli mellékfolyókon már január második felében, a többi vizfolyáson február első felében felszakadozott és néhány napos zajlás után a jég mindenütt eltűnt. Február 20-a táján a mellékfolyókon újból jégzajlás kezdődött s több helyen álló jég is keletkezett, de a hónap végére jeget már sehol sem észleltek. Az év végén december elején jégzajlás inault meg, majd több helyen jégtakaró is kialakult, de a hónap utolsó hetében a jég mindenhol eltűnt. A Balatonon december elején kezdődött meg a jégképződés és néhány nap múlva összefüggő jégtakaró keletkezett. Az állójég február végéig tartott, amikor kezdett felszakadozni és március elején a tó jégmentes lett. Az év végén december elején jégképződés indult meg, de összefüggő jégtakaró az év végéig csak helyenként alakult ki. c. Gázlóviszonyok A gázlóviszonyok a Dunán általában kedvezőtlenebbek, a Tiszán kedvezőbbek voltak az előző évinél. Az egyes folyószakaszok legkedvezőtlenebb gázlómélységeiről áttekintést nyújtanak a II. 9. alatt közölt ábrák. A Dunán január elejétől február végéig és kisebb-nagyobb megszakitásokkal augusztus végétől december végéig mértek gázlókat. A gázlómélység tartósságát az igen kedvezőtlen 1943 és 1947 éveken kivül az 1946/77 és az 1939/43 évi nedvesebb időszak gázlómélységeinek átlagos tartósságával is összehasonlitjuk a túloldali táblázatban. A táblázatból kitűnik, hogy a hajózási viszonyok az év folyamán főleg a Pozsony-Gönyü-i szakaszon voltak kedvezőtlenek. A pozsony-gönyüi szakasz 10 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélységet - 13 dm-t - Kis- bodaknál /1827, Of km/ mérték. A vízmélység 68 napon át 20 dm-nél és 134 napig 24 dm-nél volt kisebb. A gönyü-budapesti szakaszon 7 helyen mértek gázlót. A legrosszabb gázlóban, Ács-Vaspusztán /1785, 0- 1786, 3 fkm/ 16 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 54 napon át 20 dm-nél és 114 napig 24 dm-nél volt kisebb a mélység. 84
