Vízrajzi Évkönyv 83., 1978 (Budapest, 1979)
Tartalomjegyzék
A napi középvizhozamok táblázatában a jeges időszak értékeinél a vízállásoknál használt jelöléseket alkalmaztuk. A jeges vizhozamadatok redukcióját elegendő számú jeges mérés hiányában megbizható módon általában még nem végezhettük el. A napi adatok alatt külön csoportosítottuk a tárgyév, illetve az összehasonlításul szolgáló időszak havi és évi jellemző adatait és feltüntettük a szélső értékeket is. Az utóbbiakat esetenként a rajzoló vízmércék görbéi alapján, egyébként a vizmérceleolvasásokként határoztuk meg. Összehasonlításul csak a közelmúlt időszakot / általában az utóbbi 10 évet/ vehettük figyelembe, mert a mederváltozások miatt és a régebben kevésbbé rendszeresen folytatott vízhozammá rések alapján megbizható adatok nem mindenütt voltak számíthatók. Néhány vizhozamgörbét újabb mérések alapján több adatra támaszkodva javítottunk, de ezt a javítást előbbi évekre visszamenőlegesen nem érvényesítettük. A táblázat mellett közöljük a számítógéppel szerkesztett és rajzolt vizhozamtartóssági görbét a tárgyévre és általában a megelőző 10 évre vonatkozólag. Alatta megadjuk az évi fajlagos lefolyás jellemző értékeit ugyancsak az előbbi időszakokra és célszerűségi okból itt is közöljük a vízgyűjtőterület nagyságát. A 4. fejezetben azoknak a mérési szelvényeknek vizhozamgörbéjét közöljük, amelyek vízhozamait a 3. fejezetben feltüntettük. A görbék a tetőző vízállások idején lefolyó vízhozamokra vonatkoznak. A viz- hozamgörbe kisvízi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. Azoknak a szelvényeknek, amelyeknek napi vizhozamadatait nem tüntettük fel,közöljük a vizhozam- görbe értékpárjait. Néhány állomás vízhozam görbéje megfelelő számú mérés hiánya miatt mégnem szerkeszthető. Ezért ilyen esetekben csak a vizhozammérések eredményét közöljük. Folyótorkolat közelében levő mércék esetén az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása következtében /visszaduzzasztás, leszívás/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a vízhozam. 'A vízhozam és a vízállás összefüggése csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbeseregekkel volna ábrázolható. Ilyen esetekben görbeseregeket ez ideig nem szerkesztettünk. A fejezetben közöljük a fontosabb mércék ill. vizhozammérések mederszelvényét és a szelvények szélsőséges vízállásait. Több esetben fontos ugyanis ismerni a kis- és a középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának ismeretére is. A keresztszelvényeket összehasonlítva következtethetünk a mederváltozásokra. 5. Ebben a fejezetben a fontosabb vízállás görbéket foglaltuk össze. A vizállásgörbék sorrendje a természetes vízrendszernek felel meg. Takarékosság céljából csak néhány fontosabb mérce vizállásgörbé- jét közöljük, általában csak annyit, hogy a vízjárás alakulása követhető legyen. A görbék mellett a jégviszonyok jelét is feltüntettük s a duzzasztási időszakokat is bejelöltük. 6. Jellemző vizhőmérsékleti adatait azoknak az állomásoknak közöljük, amelyek a hőmérséklet alakulása szempontjából hosszabb folyószakaszt jellemeznek.Ha naponta csak egyszer, reggel mérik a viz- hőmérsékletet.a szélső értékek is a reggeli mérésekre vonatkoznak. A mérési mélység a felszín alatt 20-40 cm. A tárgyévi adatok mellett összehasonlításképpen közöljük a többévi- általában az utóbbi 10 évi - jellemző havi, illetve évi, továbbá az eddigi szélsőséges értékeket is. A táblázatokat számítógéppel készítettük. 7. A Duna- és a Tisza-völgy vizfolyásainak jégviszonyairól áttekinthető,összesített tájékoztatást köziünk. Az ábrákról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakaró vastagsága is leolvasható. Kiegészítésképpen néhány mérési hely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbét is közlünk. 8. A jellemző hordalékhozamok - mind a tárgyéviek, mind a többéviek - a mérési adatok alapján számított értékek. Szélsőségként az eddigi, illetve a tárgyévi legnagyobb vizállásoknak megfelelő értékeket közöljük. További tudnivalók a közölt adatokat tartalmazó táblázat után találhatók. Az év folyamán végzett hordalékmérések helyét az Évkönyvhöz csatolt térkép mutatja. 9. A dunai és a tiszai hajózás lehetőségedről tájékoztatnak a gázlóviszonyok ábrái. Takarékosság céljából az egyes folyószakaszoknak csak a legkedvezőtlenebb gázlómélységeit közöljük. Az ábrákon a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek a vizállásgör- béjét is, amelyekhez a hajózás igazodik. Az egyes folyószakaszok különböző mélységeinek gyakorisági és tartóssági görbéit is feltüntettük. A tartósságot összehasonlítottuk a Duna esetében az 1946, a Tisza eseténem az 1949 ill. 1960 óta eltelt évek átlagos tartósságával. Hl. Felszín alatti vizek 1. A jellemző talaj viz állásadatok közül az Évkönyvben csak az országos talajvizkut-hálózat fontosabb áHomásainak észlelési anyagát közöljük a víztani évnek megfelelően,az A. 7.pont alatti vázlaton feltüntetett viz gyűjtőterületeknek me gfelelő csoportosításban. Az egyes csoportokvégénazonbanatöbbiészlelési helyeket is felsoroljuk és feltüntettük a törzsszámúkat és az észlelés kezdetének évét.Ezeknek az anyagát az Intézet a Vízrajzi Adattárban kéziratban őrzi. — 4 —
