Vízrajzi Évkönyv 82., 1977 (Budapest, 1978)
Tartalomjegyzék
Mérceállomás, időszak A j é g Összes jeges Állójeges legkorábbi átlagos legkorábbi átlagos átlagos legkésőbbi átla gos legkésőbbi n a p э к m egjelenése beállása felengedése eltűnése max. átl. max. átl. Tiszabecs 1976/77 XII. 27I. 29 301930/31-1969/70 XI. 9 XII. 21 XII. 6 I. 4 II. 12 III. 19 II. 25 III. 25 105 49 70 34 1890/91-1969/70Vásárosnamény 1976/77 XII. 27XII. 29I. 28I. 30 34301930/31-1969/70 XI. 10 XII. 17 XI. 28 I. 1 II. 18 III. 2 7 III. 2 III. 29 115 51 96 38 1890/91-1969/70 XI. 2 XII. 14 XI. 17 XII. 29 II. 13 III. 27 II. 28 III. 31 115 55 96 36 Tokaj 1976/77 XII. 28XII. 29I. 12II. 1 20141930/31-1969/70 XI. 25 XII. 22 XI. 26 I. 1 II. 23 III. 29 III. 1 III. 31 114 55 107 42 1890/91-1969/70 XI. 11 XII. 17 XI. 26 XII. 28 II. 23 III. 30 III. 1 IV. 1 118 55 107 49 Szolnok 1976/77 XII. 31I. 1I. 3II. 3 2021930/31-1969/70 XI. 23 XII. 23 XII. 9 I. 1 II. 17 III. 24 III. 2 III. 31 110 51 90 39 1890/91-1969/70 XI. 15 XII. 11 XI. 16 XII. 29 II. 20 III. 24 II. 26 III. 31 119 56 107 48 Csongrád 1976/77 XII. 31II. 4 151930/31-1969/70 XI. 25 XII. 25 XII. 11 I. 6 II. 16 III. 20 II. 27 III. 28 112 50 89 33 1890/91-1969/70 XI. 16 XII. 20 XII. 7 I. 5 II. 15 III. 20 II. 24 III. 28 113 50 89 38 Szeged 1976/77 XII. 31II. 5 171930/31-1969/70 XI. 26 XII. 23 XII. 11 I. 6 II. 16 III. 28 II. 23 IV. 2 112 50 97 34 1890/91-1969/70 XI. 15 XII. 19 XI. 24 XII. 31 II. 12 III. 28 II. 22 IV. 2 112 50 97 38 A mellékfolyók jégviszonyai általában a Duna Ш. a Tisza jégjárásának megfelelően alakultak. A jég december utolsó napjaiban megjelent és a legtöbb helyen összefüggő jégtakaró is kialakult, a- mely a dunántúli mellékfolyókon már január elején, a többi vizfolyáson január második felében felszakadozott és a hó végére a jég mindenütt eltűnt. Az évvégén december első felében jégzajlás kezdődött, sőt több helyen már jégtakaró is kialakult. A Balatonon december végén kezdődött meg a jégképződés és néhány nap múlva összefüggő jégtakaró keletkezett. Az álló jég február elejéig tartott, amikor kezdett felszakadozni és a hónap közepe táján a tó jégmentes lett. Az év végén december elején jégképződés indult meg és néhány nap múlva összefüggő jégtakaró alakult ki. c. Gázlóviszonyok A gázlóviszonyok a Dunán általában kedvezőbbek, a Tiszán részben kedvezőtlenebbek voltak az előző évinél. Az egyes folyószakaszok legkedvezőtlenebb gázlómélységeiről áttekintést nyújtanak a II. 9. alatt közölt ábrák.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A Dunán januárban és kisebb-nagyobb megszakításokkal junius elejétől augusztus elejéig, továbbá szeptember közepétől december végéig mértek gázlókat. A gázlómélység tartósságát az igen kedvezőtlen 1943 és 1947 éveken kivül az 194G/76 és az 1939/ 43 évi nedvesebb időszak gázlómélységeinek átlagos tartósságával is összehasonlítjuk a túloldali táblázatban. A táblázatból kitűnik, hogy a hajózási viszonyok az év folyamán főleg a Gönyü-Budapest-i szaka - szón voltak kedvezőtlenek. A pozsony-gönyüi szakasz 13 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélységet - 15 dm-t - Lipótnál /1824. 6 fkm/ és Véneknél /1791, 1 fkm/ mérték. A vízmélység 72 napon át 20 dm-nél, 122 napig 24 dm-nél volt kisebb. A gönyü-budapesti szakaszon 6 helyen mértek gázlót. A legrosszabb gázlóban, Ács-Vaspusztán /1785, 0-1786, 3 fkm/ 14 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 89 napon át 20 dm-nél és 136 napig 24 dm-nél volt kisebb a mélység, A Budapest alatti szakaszon3 helyen jelentkezett gázló. A legkisebb mélységet - 19 dm-t - Bu - dapest-Budafoknál /1637, 5-1638, 0 fkm/ mérték. 20 dm-nél kisebb mélység 11, és 24 dm-nél kisebb pedig 72 napon fordult elő. — 84 —
