Vízrajzi Évkönyv 82., 1977 (Budapest, 1978)

Tartalomjegyzék

A 40-65 nyári és az 1-14 hőségnapnak túlnyomó része junius és julius hónapokra esik és igy a nyári napok júniusban átlag körüli, júliusban és augusztusban átlag alatti értékeket jelentettek, mig a hőségnapok száma mindhárom hónapban átlag alatti volt. Forró nap csak júniusban fordult elő.

Az ősz /szeptember í-november 30/ első hónapjában lényegesen átlag alatti, mig októberben és novemberben átlag feletti volt a középhőmérséklet. A hőhiány szeptemberben 1, 5-3, 2, a hőtöbblet októberben 0, 1-1, 4, mig novemberben 0, 1 - '1,2 fok volt. A leghidegebb időszakok szeptember végén, október második felében és november végén voltak. Szeptember 29-én Borsodnádasdon /Borsod m. / -5, 5, október 18-án Sárospatakon /Borsod m. / -4, 0 és november 30-án Örkényben /Pest m. / -12, 6 C° minimumot mértek. Ezzel szemben szeptember 8-án Kunszentmiklóson /Bács-Kiskun m. / 32,4, október 8-án Komáromban 27,2 és november 11-én Iregszemcsén /Tolna m. / és Nagykónyiban /Tolna m. / 22, 0 C° volt a havi maximum-hőmérséklet.

Szeptemberben 8-11, októberben sok helyen még 1-3 nyári nap fordult elő, ami átlag körüli ill. feletti értéket jelent. Szeptemberben 1-2 hőségnapot csak néhány állomáson észleltek.Бк- gyos nap szeptemberben 0-3, októberben 0-7 és novemberben 6-12 fordult elő, ami szeptemberben átlagfelettinek, a másik két hónapban átlag körülinek felel meg. Novemberben téli nap 0-2, zord nap 0-1 fordult elő.

Az enyhe november után decemberben igen hűvös időjárás uralkodott és a középhőmérséklet -1,9- -3, 7 fokos eltérést mutatott az átlaghoz viszonyítva, A legmagasabb hőmérséklet 12,1 C°volt, amelyet 25-én Rajkán /Győr-Sopron m./észleltek, mig a havi minimum , -17,0 C°, 14-én Mátészalkán /Szabolcs-Szatmár m. / alakult ki. A 23-29 fagyos nap és 18 téli nap jóval meghaladta az átlagot, sőt sokfelé 1-6 zord nap is előfordult.

Az öntözési félévül, tenyészidő /április 1-szeptember 30/ középhőmérsékletének és az átlagtól való eltérésének területi alakulását а IV. 11/b. jelű térképen közöljük. Az április, julius-szeptember hónapok hűvösebb időjárása következtében a félév középhőmérséklete az ország egész területén 0, 3-1, 2 fokkal az átlag a- latt maradt.

A hőmérséklet részletesebb időbeli alakulásának szemléltetése céljából а IV. 9. jelű ábrákon néhány állomás ötnapos középhőmérsékletét és a 70 éves átlagokat és szélső értékeket közöljük. Az ábrákból kitűnik szeptember és december jelentékeny, április, julius és augusztus mérsékelt hőhiánya, továbbá február és március számottevő, január, október és november mérsékelt hőtöbblete.

A havi középhőmérsékleti adatokat könnyebb áttekinthetőségük céljából 12 állomásra vonatkozóan ábrázoljuk а IV. 10. jelű rajzon. A hőtöbbletek, ill. hőhiányok az átlagokkal való összehasonlítással szemléletesen érzékelhetők. Külön beosztás segítségével a havi hőösszegek is leolvashatók, az évi és többévieket pedig felírva közöljük.

c. Napfénytartam

Az év napsütéses óráinak száma/1600-2100/országszerte - Sopron, Békéscsaba és Orosháza környékének kivételével - az átlag alatt maradt. Az évi hiány az ország nagy részén 50-200 órát tett ki, mig az é- szakkeleti megyékben a 200-300 órát is meghaladta. A napfénytartam havi összegeit a IV. 12. sz. ábrák mutatják be, ahol az évi és többévi összegeket is megadtuk. Napfénytöbblet főleg márciusban, júniusban és októberben jelentkezett, mig júliusban és augusztusban 30-90 óra hiány is előfordult.

Az évi napfénytartam területi alakulását a IV. 13/a. térképen szemléltetjük, amelyen feltüntettük az átlagtól való eltéréseket is. Ugyanezeket közöljük a IV. 13/b. ábrákon is, csak az öntözési félévre ill, te- nyészidőre vonatkozóan. A félév napsütéses óráinak száma /1100-1400/ csaknem az egész ország területén -Sopron és Orosháza környékének kivételével-az átlag alatt maradt és általában ugyanolyan eloszlást mutat, mint az évi napfénytartam. A legnagyobb hiányok /150-200 óra/ az ország északi és északkeleti vidékein for- dultak elő.

d. Párolgás

2

A szabad vizfelszinpárolgásáról a IV. 14/a-b. ábrákon közlünk mérési és számítási adatokat. A 3 m felületű és 50 cm mélységű talajba süllyesztett kádakban a szabad vizfelszin párolgásának méréseit a Kecskeméti Kísérleti telepen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1951- ben kezdte meg és 1958.évtől a párolgásmérő kádak országos hálózatát fokozatosan építette.

Az a. alatti ábrákon a mért párolgási adatok havi összegeit tüntettük fel 12 állomásra vonatkozóan. A közölt tárgyévi adatokat összehasonlítottuk az utóbbi 10 év méréseinek átlagértékeivel. A Pécs-Mecsekal- ja állomásnál a tízéves átlagok a Pécs-Misinatető állomásra vonatkoznak.

Külön táblázatban közöljük az állomásokon mért legnagyobb 24 órai párolgás-mennyiségeket is.

A b. alatti térképen feltüntettük az eddigi mérések felhasználásával számított évi párolgási adatok területi eloszlását. Az 500 m-nél magasabb területek párolgási értékei a térkép mellett elhelyezett függvényábráról olvashatók le. Összehasonlításképpen a térképen feltüntettük a számított párolgási értékek 50 évi átlagát is.

— 78 —