Vízrajzi Évkönyv 81., 1976 (Budapest, 1977)

Tartalomjegyzék

A 40-60 nyári és a 8-15 hőségnapnak túlnyomó része junius és julius hónapokra esik és igy & nyári napok júniusban és júliusban átlagkörüli, augusztusban átlag alatti értéket jelentet - tek, mig a höségnapok száma mind három hónapban átlag alatti volt. Forrónap egy-két helyen csak júliusban fordult elő.

Az ősz /szeptember 1-november 30/ első hónapjában átlag alatti, mig októberben mérsé - kelten, novemberben lényegesen átlag feletti volt a középhőmérséklet. A hőhiány szeptember - ben 0, 9-2, 3, a hőtöbblet októberben 0, 1-1, 3, mig novemberben 1,3 -1, 9 fokot tett ki. A leghidegebb időszakok szeptember végén, október végén és november végén voltak. Szeptember 27-én Szokolya-Királyrét /Pest m. / állomáson 1,1, október 28-án Tiszabecsen /Szabolcs - Szatmár m. / -4, 4 és november 26-án Pátyodon /Szabolcs-Szatjnár m. / -16, 2 C° minimumot mértek. Ezzel szemben szeptember 14-én Izsákon /Bács-Kiskun m. / 31, 2, október 3-án Tur- kevén /Szolnok m. / 29, 8 és november 7-én Pátyodon /Szabolcs-Szatmár m. / 23, 0 C° völt a havi maximum-hőmérséklet.

Szeptemberben 1-6, októberben 1-5 nyári nap fordult elő, ami átlag alatti, Ш. feletti értéket jelent. Szeptemberben 1-1 hőségnapot csak néhány állomáson észleltek s októberben országszerte még 1-3 nyári nap is volt. Fagyos nap októberben 1-7, novemberben 5-13 fordult elő, ami mindkét hónapban átlag körülinek felel meg. Téli nap novemberben 0-5 fordult elő.

Az igen enyhe november után decemberben hűvösebb időjárás uralkodott és a középhőmérséklet +0, 3- -0, 8 fokos eltérést mutatott az átlaghoz viszonyitva. A legmagasabb hőmérséklet 15, 4 C° volt, amelyet 2-án Körmenden /Vas m. / észleltek, mig a havi minimum -22, 7 C°31- én Alcsutdobozon /Fejér m. / alakult ki. A 16-25 fagyos nap és a 6-14 téli nap kissé több volt az átlagnál, sőt országszerte 1-3 zord nap is előfordult.

Az öntözési félév ill, tenyészidő /április 1-szeptember 30/ középhőmérsékletének és az átlagtól való eltérésének területi alakulását a IV. 11/b. jelű térképen közöljük. A május, augusztus és szeptember hűvösebb időjárása következtében - a többi hónap kisebb-nagyobb hőtöbblete ellenére is - a középhőmérséklet országszerte 0, 3-1, 5 fokkal alatta maradt az átlagnak.

A hőmérséklet részletesebb időbeli alakulásának szemléltetése céljából a IV. 9. jelű ábrákon néhány állomás ötnapos középhőmérsékletét közöljük a 70 éves átlagokkal és szélső értékekkel. Az ábrákból kitűnik március és augusztus jelentékeny, február , május, junius és szeptember mérsékelt hőhiánya, továbbá janu - ár és' november számottevő, április, julius és október mérsékelt hőtöbblete.

A havi középhőmérsékleti adatokat könnyebb áttekinthetőségük céljából 12 állomásra vonatkozóan ábrázoljuk a IV. 10. jelű rajzon, hőtöbbletek, Ш. hőhiányok az átlagokkal való összehasonlitással szemléletesen érzékelhetők. Külön beosztás segitségévela havi hőösszegek is leolvashatók, az évi és többévieket pedig fel- irva közöljük.

c. / Napfénytartam

Az évnapsütéses óráinak száma/1800-2000/az országtulnyomórészén - csak Sopron, Baja és Orosháza környékének kivételével - az átlag alatt maradt. Az évi hiány az ország legnagyobb részén 100-200 órát tett ki, mig a keleti részeken néhány helyen a 200-250 órát is meghaladta. A napfénytartam havi összegeit a IV. 12. sz. ábrák mutatják be, ahol az évi és többévi összegeket is megadtuk. Napfénytöbblet főleg csak áprilisban és júniusban ill. részben márciusban jelentkezett, mig augusztusban és szeptemberben 30-100 óra hiány is előfordult.

Az évi napfénytartam területi alakulását a IV. 13/a. térképen szemléltetjük, amelyen feltüntettük az átlagtól való eltéréseket is. Ugyanezeket közöljük a IV. 13/b. ábrán is, csak az öntözési félévre Ш. tenyészidőre vonatkozóan. A félév napsütéses óráinak száma /1300-1400/ csaknem az egész ország területén -Sopron környékének kivételével - az átlag alatt maradt és általában ugyanolyan eloszlást mutat, mint az évi napfénytar - tam. A legnagyobb hiányok /100-150 óra/ a Tisza mentén és a Dunántúl délnyugati vidékén fordultak elő.

d. / Párolgás

A szabad vízfelszín párolgásáról a IV. 14/a-b. ábrákon közlünk mérési és számítási adatokat. A 3 m^ felületű és 50 cm mélységű, talajba süllyesztett kádakban a szabad vizfelszin párolgásának méréseit a Kecskeméti Kísérleti telepen a Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Központ 1951-ben kezdte meg és 1958 óta a párolgásmérő kádak országos hálózatát fokozatosan építi.

Az a. / alatti ábrákon a mért párolgási adatok havi összegeit tüntettük fel 12 állomásra vonatkozóan. A közölt tárgyévi adatokat összehasonlítottuk az elmúlt 10 év méréseinek átlagértékeivel. A Pécs-Mecsek- alja állomásnál a tízéves átlagok a Pécs-Misinatető állomásra vonatkoznak.

Külön táblázatosán közöljük az állomásokon mért legnagyobb 24 órai párolgás-mennyiségeket is.

Ab. / alatti térképen feltüntettük az eddigi mérések felhasználásával számitott évi párolgási adatok területi eloszlását. Az 500 m-nél magasabb területek párolgási értékeit a térkép mellett elhelyezett függvényábráról olvashatjuk le. Összehasonlításképpen a térképen feltüntettük a számitott párolgási értékek 50 évi átlagát is.

— 78 —