Vízrajzi Évkönyv 81., 1976 (Budapest, 1977)
Tartalomjegyzék
A csapadék időbeli eloszlásának szemléltetésére 20 állomás napi csapadékadatait ábrázoljuk a IV, 5. rajzon. A legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: szeptember és december. A legszárazabb hónapban februárban 1-6 napon hullott csapadék. Igen csapadékszegény volt még junius és augusztus is. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok főleg júliusban és augusztusban fordultak elő. A. 4 óránál rö- videbb idejű záporok hevességét foglaltuk össze a IV. 6/a. sz. táblázatban. A leghevesebb felhőszakadást szeptember 16-án Lajosmizsén /Bács-Kiskun m. / észlelték, ahol 5 perc alatt 23, 7 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 790 1/s.ha volt, mig a legnagyobb csapadékot, 49, 3 mm-t, szeptember 19-én Szabadbaty- tyánban /Fejér m. / mérték, ami 180 percen át 45 1/s.ha hevességet jelent. A 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel a IV. 6/b. táblázatban. Az év folyamán április-szeptember hónapokban 115, ill. októberben 2 és decemberben 4 alkalommal mértek 50 mm-t meghaladó napi csapadékokat. Legtöbb helyen áprilisban és júliusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. A legnagyobb napi csapadékot, 105, 5 mm-t, julius 21-én Zalatárnokon /Zala m. / mérték, mig julius 26-án Csanádpalotán /Csongrád m. / 100,0 mm esett. Az 1975/76-i tél hóviszonyainak jellemzésére a IV. 7/a. sz. táblázatokban összefoglaltuk a napi hóvastagságokat 80 állomásra vonatkozóan. November közepe táján csak néhány helyen volt kisebb havazás /1-2 cm/, majd a hónap utolsó harmadában már többfelé hullott a hó, amely a síkságokon 1-10, a hegyekben 10-25 cm vastagságot tett ki, de december elejéig fokozatosan elolvadt. December második dekádjában ismét sokfelé havazott, de a hótakaró vastagsága csak 1 -10 cm-t tett ki, amely a hó végéig csaknem mindenütt eltűnt. Az év elején, majd január 20-a táján ismét országszerte esett a hó, /északkeleten 10-25 cm, máshol 1-10 cm/ de az északkeleti határszél kivételével a hótakaró néhány nap múlva elolvadt. Január végén a Dunántúlon 1-15, máshol 5-35 cm-es összefüggő hótakaró alakult ki, amely csak február közepén kezdett elolvadni és a hónap végére csaknem mindenütt eltűnt. Március 10-e táján országszerte havazás indult meg, majd az 5-30 cm-es hótakaró a hónap második felében fokozatosan elolvadt. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 35 cm-t, Berettyóújfaluban /Hajdu-Bihar m. / január 30-31 és-feb- ruár 1-én észlelték. Legkorábban november 16-án Lengyelben /Tolna m. /, Pécsett /Baranya m./ és Budapesten /Lőrinci Obszervatórium/, legkésőbb március 26-án Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves m. / mértek havat. A hóviszonyok időbeli alakulásának, ill. tartamának áttekinthetősége céljából a napi hóvastagságokat rajzban is feltüntettük 50 állomásra vonatkozóan a IV. 7/b. sz. ábrákon. Ezekből leolvasható, hogy a tél folyamán összefüggő hótakaró december közepétől alakult ki az év végéig. Január elején az ország északi-é- szakkeleti vidékein, majd a hónap közepétől a többi országrészben is keletkezett néhány cm-es hótakaró, de mindkét alkalommal néhány nap múlva eltűnt. Január végén országszerte összefüggő hótakaró alakult ki, amely február második felében fokozatosan elolvadt. Március 10-e táján csaknem az egész ország területén keletkezett még néhány napig tartó hóréteg. A hótakaró vastagsága a síkságokon általában 5-30, a hegyeken 20-30 cm-ig terjedt. A hótakaró vizegyenértékéről közlünk adatokat a IV. 8. sz. táblázatban. Az értékek vonalmenti 20 mérés/mintegy 100 m hosszon 10 helyen 2-2 mérés/ átlagát jelentik. Mérések november-március hónapokban voltak. A legtöbb mérést a sik területeken és a hegyeken is februárban végezték, amikor általában 3-20, ill. 20-29 havas nap fordult elő s az 5-30 cm-es hótakarónak 0, 10-0, 40 volt a térfogatsúlya. Ezzel szemben decemberben, januárban és márciusban - a hegyeket nem számitva - csak 1-12 napon mértek 2-20 cm- es havat 0, 10-0, 30 térfogatsúllyal. A tél folyamán a legnagyobb érték Gyöngyös-Kékestető állomáson fordult elő, ahol február 9-én 28, 5 cm-es hóvastagság mellett 86, 5 mm volt a viz egyénért ék. b. / Hőmérséklet Az 1976. év középhőmérséklete az ország területének túlnyomó részén 8, 5-11, 5 C° közötti értékekkel áUng_alatti_ volt. A pozitiv eltérés a Dunántúl északnyugati és északkeleti szögletében, valamint az ország északi határszélén 0, 1-0, 3, mig a negativ eltérés a délkeleti vidékeken 0, 5-1, 2, máshol 0, 1-0, 5 fokot ért el. Néhány állomásra vonatkozóan az évi középhőmérsékletet és az átlagtól való eltérést a túloldali táblázatban foglaltuk össze, mig területi alakulását a IV. 11/a. jelű térkép szemlélteti. A hónapok közül február, május, junius és szeptember kisebb mértékű, mig március és augusztus jelentékeny hőhiányt mutat. Igen meleg volt január és november, de április, julius és október is hőtöbblettel zárult, mig decemberben átlag körüli hőmérsékletek alakultak ki. Az évi legmagasabb hőmérsékletek általában 32, 0-35, 0 C°-ot értek el és julius 5-én vagy 18-21-én állottak be. A legnagyobb meleget, 36, 9 C°-ot julius 20-án Örkényben /Pest m. / mérték. A legalacsonyabb hőmérsékletek -13, 0- -21, 0 C°között december 27-én és 31-én vagy január 31 és február 9-én ill. március 12-én következtek be. A legnagyobb hideg, -22, 7 C°, december 31-én Alcsutdobozon/Fejér m. / fordult elő . A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ évi száma átlagfeletti értékeket mutatott, mivel 85-120, a hegyvidékeken 120-140 fordult elő. Téli nap /amikor a hőmérséklet maximuma nem haladja meg a 0 C°-ot/ 20-40, a hegyeken 40-80 volt, ami felülmúlta az átlagot. — 76 —
