Vízrajzi Évkönyv 81., 1976 (Budapest, 1977)

Tartalomjegyzék

A MAGYAR VÍZRAJZI SZOLGÁLAT SZÁZ ÉVI ADATANYAGA

Bevezetés

A most megjelent 1975. évi Viz rajzi Évkönyvnek, a sorozat LXXX. kötetének a fedőlapjára megkülönböztetésként nyomtatott 100-as szám - bár az Előszó közli, hogy az Évkönyv a 100. év vizállásadatait tartalmazza- bővebb magyarázatot kíván. Ez annál is inkább szükséges, mert ismeretes, hogy az egykori Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Vízrajzi Osztályát - amelynek feladatkörét ma már jelentősen kibővítve a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Vízrajzi Intézete látja el - csak 1886- ban állították fel.

A Vízrajzi Osztály keletkezését az 1879. évi katasztrófális tiszai árvíz pusztításai /Szeged pusztulása/ tették elodázhatatlanná. A pusztítások okát a közvélemény ча Tisza szabályozásában kereste. Ezért a kormány külföldi szakértőkből nemzetközi bizottságot alakított a munkálatok felülvizsgálatára /1/. Ennek a bizottságnak az ajánlásai között volt az árvizek előrejelzésének a megszervezése, amely azután a Vízrajzi Osztály egyik fő feladata lett /2/.

A"Vízállások" kötetei

A vízállás- előrejelzési segédletek elkészítése érdekében a Vízrajzi Osztály összeállította és kiadta az ország folyóinak vízmércéin 1876 óa /

ta. észlelt vizállásadatokat. ' "A magyar állam jelentékenyebb folyóiban

/1/ Az irodalomjegyzék sorszámára utal

a. / A mellékelt Jegyzetek jelölése- 1 -