Vízrajzi Évkönyv 80., 1975 (Budapest, 1976)

Tartalomjegyzék

Az Évkönyv használatához szükséges általános tudnivalók az egyes fejezetek sorrendjében a következők:

A. / ADATGYÜJTŐHÁLÓZAT

1. / Az adatgyüjtőhálózat állomásai betűrendben vizmérceállomások talajvizszinészlelő kutak és meteorológiai állomások csoportosításban vannak felsorolva. Az Intézet kezelésében lévő vízmércéket /országos és tanulmányi/ mind közöljük, mig az egyéb szervek /vizügyi igazgatóságok/ által rendszeresen észlelt állomások közül általában csak a természetes vízfolyásokon lévőket adjuk meg. így nem szerepelnek az árvízi, továbbá az öntöző- és belvízcsatornákon lévő mércék.

Az intézeti mércék törzs számaként a gépi számításban használt kódszám szerepel, mig a többi mércénél a vizügyi igazgatóság római számmal irt sorszáma mellett az igazgatóság közölt állomásainak sorszámát adjuk meg.

A vizállásészlelés tényét külön nem tüntettük fel, mert ez feltétele az állomás közlésének, de a vizhozam-, vizhőmérséklet- és hordalékmérő helyeket a megfelelő rovatban +-tel megjelöltük.

A talajvizszinészlelő kutakat betűrendben és törzsszámúk szerint is összeállítottuk. A kutak nevüket attól a helységtől kapták, amelynek a közigazgatási területén vannak. A kutak túlnyomó részét az Intézet üzemelteti. A vizügyi igazgatóságok kezelésében lévő kutak törzsszámozása a vízmérce állomásokéhoz hasonlóan történt.

A meteorológiai állomások túlnyomó része az Országos Meteorológiai Szolgálat kezelésében van. A vizügyi vonatkozású meteorológiai állomások egyrésze kísérleti és tájjellemző területeken létesült, másik része mint csapadékmérő állomások vizügyi őrházak mellett működnek. Az Évkönyv részletes adatokat a csapadékról, ill. a hótakaróról közöl s igy csak ezeknek a közlési oldalszámát adtuk meg, mig a léghőmérsékletre /kiima-állomás/, a napfénytartamra és a párolgásra a megjegyzés rovatban csak utalunk. Csapadékmérés minden felsorolt állomáson történik.

2. / Az országos vizmércehálózat vázlata a vízmércéket sematikusan vízrajzi rendben tünteti fel a Duna- és Tiszavölgyre vonatkozólag. A különböző jelölések jelentését az ábrán adjuk meg.

3. / Az országos vizmércehálózat állomásai vizfolyásoK szerinti kimutatás tulajdonképen az előző pontban közölt vázlatnak vízrajzi rend szerinti leirása. A kimutatásban a naponkint táviratozó vizmérceállomások nevét aláhúztuk, a rajzoló és távjelző mércéket megjelöltük.

4. / Az országos vizmércehálózat mércéinek törzskönyvi adatait a mércék betűrendje sze - rinti összeállításban közöljük.

A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés, a tiszai vízmércékét pedig az 1929/31. évi felvétel alapján készült "A Tisza helyszinrajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei" cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolság és az újonnan létesített kilométer jelzés szerint adjuk meg, mig a többi folyó vízmércéjének helyét felmérési adatok, illetve néhányét térképi lemérés alapján közöljük.

Vízgyűjtőterületként az Intézet Hidrológiai Atlaszainak eddig megjelent köteteiben szereplő, újonnan meghatározott értékeket közöljük. Néhány vízmércénél, ahol a vízgyűjtőterület megnyugtató módon nem határolható el, hiányjelet /-/ tettünk.

A mércék "0" pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik. Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges,hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet.

Egyes vízmércéknél az országos szintezési hálózat alapfelülete szerint az utóbbi időkben meghatározott nullapontmagasságot megadjuk az előbbi szintezési alapsikra vonatkoztatva is, hogy a vizügyi tervezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlítást, illetve az országos magasságra való áttérést megkönnyítsük.

5. / A vizállásadatokra vonatkozó javítások a régebbi "Vizállások"-ban és a "Vízrajzi Évkönyv" ekben közölt adatokra utalnak s igy lehetővé válik az ott közölt viz állásadatoknak a jelenlegi vízmércére va- ló vonatkoztatása. Ebben a kötetben az 1934. évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált javításokat foglaltuk össze.

6. / A talajvizszinészlelő, forrásvizhozam és csapadékmérő állomások csoportosításának vázlata mutatja az állomások vízgyűjtők szerinti rendszerezését és a területrészek számozását. A Duna érintett vizgyüjtőrészét két - az Ipoly torkolata fölötti és alatti - főszakaszra osztottuk, mig a Tisza vízgyűjtőjének Bodrog torkolata fölötti és alatti részét különböztetjük meg. Mind a két-két főszakasz nagyobb mellékfolyók beömlése szerint további részekre tagolódik.

— 2 —