Vízrajzi Évkönyv 80., 1975 (Budapest, 1976)

Tartalomjegyzék

/ 16 / a rendszeres hordalékmérések a tiszalöki vízlépcső tervezésével kapcsolatban 1942-ben indultak mega Tisza záhony-rázompusztai szakaszán /17/. Mederanyag-vizsgálatokat a tiszai mederfelvételekkel kapcsolatban már 1891-ben végzett a Vizrajzi Osztály, 74 szelvényben vettek mintát és az anyagot kőzettani szempontból elemezték. A szemnagyság szerint osztályozott hordalékot - a katalógus tanúsága szerint - az 1896. évi ezredéves országos kiállításon bemutatták, de az elemzési adatokat nem ismerjük /7/. A görgetett hordalék mennyiségének mérését Tőry Kálmán kezdte el 193 3-ban a Felső-Dunán, majd Bogárdi János folytatta /18/.

l. / A párolgás mérését 1908-ban a biharmegyei Szerepen kezdte el a meteorológiai szolgálat. A levélmérleghez hasonló Wild-féle műszert használták és bár kezdettől ismeretes volt, hogy az eredmények nem általánosíthatók, még 1935-ben is 26 működött a hálózatban. A Vizrajzi Intézet 1929-ben Siófokon Havalda Endre tervezte us^ó párolgásmérőt helyezett el, de a kisérlet kudarcot vallott /23/. A 3 m vízfelületű párolgásmérő kádakon 1957-ben, a Kecskemét melletti "Komlósi Imre" kísérleti telepen kezdődtek a mérések. Az országos kádhálózat 1958-ban 6, 1964-ben 20 állomást számlált /24/.

m. / 1865/66-banGreguss Gyula 17 hónapon keresztül naponta mérte Budapestnél a Duna vizének hőmérsékletét /19/. A bécsi hadügyminisztérium rendeletére 1876-85 közt Péterváradon és Szegeden végzett mérések kevéssé megbízhatók. A fővárosi vízmüvek adatai az 1898-tól 1910-ig terjedő évekre vonatkoznak. A Vizrajzi Osztály 1901-02-ben a Tisza vizének hőmérsékletét mérte 4 szelvényben /20/. A Balaton 1892-1900 között végzett észlelések eredményét Sáringer közölte. 1945 őszén, mikor országszerte ponton-hidak biztosították a folyókon való átkelést, a Vizrajzi Intézetnek előrejelzést kellett adnia a jégzajlás megindulásának várható idejére vonatkozóan. Ekkor látták el az országos viz jelző szolgálat állomásait vizhőmérőkkel és azóta folyik a rendszeres mérés /21/.

n. / A hótakaró vastagságának mérése a csapadékmérő állomások észlelőinek kötelességei közé tartozott, de az adatok rendszeres feldolgozása csak az 1929-30-i télig nyúlik vissza /25,26/. A hótakaró víztartalmának alakulását elsőként Salamin Pál vizsgálta 1954-ben végzett mérései alapján /27/. A VITUKI 1959-től kezdte el az országos megfigyelő hálózat kiépítését. 1965-ben már 52 állomáson folytak a rendszeres mérések /28, 29/.

18 -