Vízrajzi Évkönyv 80., 1975 (Budapest, 1976)

Tartalomjegyzék

A 45-70 nyári és az 1-15 hőségnapnak túlnyomó része junius és julius hónapokra esik és igy a nyári napok júniusban és júliusban átlag körüli, augusztusban átlag alatti értékeket jelentettek. A hőségnapok száma mindhárom hónapban átlag alatti volt. Forró nap e - gyik hónapban sem fordult elő.

Az ősz /szeptember 1-november 30/ első hónapjában átlag feletti, mig októberben kissé, novemberben lényegesen átlag alatti volt a középhőmérséklet. A hőtöbblet szeptemberben 0, 8-2, 4 fokot, a hőhiány októberben 0, 2-0, 9, mig novemberben 1, 0-2, 7 fokot tett ki. A leghidegebb időszakok szeptember 10-e táján, október közepe körül és november utolsó dekádjában voltak. Szeptember 10-én Borsodnádasdon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / 3, 2, október 12-én Putnokon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / -4, 8, november 26-án Vámosmiko- Ián /Pest m. / -22, 8 C minimumot mértek. Ezzel szemben szeptember 16-án Izsákon /Bács-Kiskun m. / 30, 8, október 1-én Körösszakálon /Hajdu-Bihar m. / 28, 8 és november

2- án ugyancsak Körösszakálon 16, 9 C volt a havi maximum-hőmérséklet.

Szeptemberben 10-20, októberben 1-2 nyári nap fordult elő, ami átlag feletti értékeket jelent. Szeptemberben még 1-1 hőségnapot csak néhány állomáson észleltek.Fagyos nap októberben 1-5, novemberben 8-18 fordult elő, ami mindkét hónapban átlag felettinek felel meg. Téli nap novemberben 0-4, zord nap több helyen 1-3 fordult elő.

A hűvös november után decemberben is hideg időjárás uralkodott és a középhőmérséklet majdnem mindenütt 0, 1-1, 3 fokkal alatta maradt az átlagnak. A legmagasabb hőmérséklet 11, 1 C ovolt, amelyet 6-án Sopronban /Győr-Sopron m. / észleltek, mig a havi minimum -14, 8 C , 12-én Tiszabecsen /Szabolcs-Szatmár m. / alakult ki. A 22-30 fagyos nap és a

3- 7 téli nap meghaladta az átlagot, sőt több helyen 1-2 zord nap is előfordult.

Az öntözési félév ill. tenyészidő /április 1-szeptember 30/ hőmérsékletének és átlagtól való eltérésének területi alakulását a IV. 11/b. jelű térképen közöljük. A május és szeptember melegebb időjárása következtében - a többi hónap kisebb-nagyobb hőhiánya ellenére is - a középhőmérséklet az ország túlnyomó részén 0, 1-1, 1 fokkal felülmúlta az átlagot.

A hőmérséklet részletesebb időbeli alakulásának szemléltetése céljából a IV. 9. jelű ábrákon néhány állomás ötnapos középhőmérsékletét közöljük a 60 éves átlagokkal és szélső értékekkel. Az ábrákból kitűnik november jelentékeny, junius, julius, augusztus és december mérsékelt hőhiánya, továbbá január rendkívüli, március számottevő, február, május és szeptember mérsékelt hőtöbblete.

A havi középhőmérsékleti adatokat könnyebb áttekinthetőségük céljából 12 állomásra vonatkozóan ábrázoljuk a IV.10. jelű rajzon. A hőtöbbletek, ill. hőhiányok az átlagokkal való összehasonlításokkal szemlé - letesen érzékelhetők. Külön beosztás segítségével a havi hőösszegek is leolvashatók, az évi és többévieket pedig felírva közöljük.

c. / Napfénytartam.

Az év napsütéses óráinak száma /1700-2100/ az északnyugati és a keleti határszél kivételével, az átlag alatt maradt. Az évi hiány az ország nagy részén 50-200 órát tett ki, mig a többlet 50-100 óra volt. A napfénytartam havi összegeit a IV. 12. sz. ábrák mutatják be, ahol az évi és többévi összegeket is megadtuk. Napfénytöbblet csak januárban, februárban, szeptemberben és decemberben jelentkezett, mig júniusban és augusztusban 40-100 óra hiány is előfordult.

Az évi napfénytartam területi alakulását a IV. 13/a. térképen szemléltetjük, amelyen feltüntettük az átlagtól való eltéréseket is. Ugyanezeket közöljük a IV. 13/b. ábrán is, csak az öntözési félévre ill, tenyész- időre vonatkozóan. A félév napsütéses óráinak száma /1200-1400/ az ország túlnyomó részén az átlag alatt maradt és általában ugyanolyan eloszlást mutat, mint az évi napfénytartam. A legnagyobb hiányok /150-250 óra/ a Tisza mentén fordultak elő.

d. / Párolgás.

A szabad vízfelszín párolgásáról a IV. 14/a-b. ábrákon közlünk mérési és számítási adatokat. A 3 m felületű és 50 cm mélységű, talajba süllyesztett kádakban a szabad vízfelszín párolgásának méréseit a kecs - keméti kísérleti telepen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1951-ben kezdte meg és 1958 óta a párolgásmérő kádak országos hálózatát fokozatosan építi.

Az a. / alatti ábrákon a mért párolgási adatok havi összegeit tüntettük fel 12 állomásra vonatkozóan. A közölt tárgyévi adatokat összehasonlítottuk általában az elmúlt 10 év méréseinek átlagértékeivel. A Pécs- Mecsekalja állomásnál a tízéves átlagok a Pécs-Misinatető állomásra vonatkoznak.

Külön táblázatosán közöljük az állomásokon mért legnagyobb 24 órai párolgás-mennyiségeket is.

Ab. / alatti térképen feltüntettük az eddigi mérések felhasználásával számított évi párolgási adatok területi eloszlását. Az 500 m-nél magasabb területek párolgási értékei a térkép mellett elhelyezett függvény- ábráról olvashatók le. Összehasonlításképpen a térképen feltüntettük a számított párolgási értékek 50 évi átlagát is.

— 78