Vízrajzi Évkönyv 79., 1974 (Budapest, 1975)
Tartalomjegyzék
Ab. / alatti térképen feltüntettük az eddigi mérések felhasználásával számított évi párolgási adatok területi eloszlását. Az 500 m-nél magasabb területek párolgási értékei a térkép mellett elhelyezett függvényábráról olvashatók le. Összehasonlításképpen a térképen feltüntettük a számított párolgási értékek 50 évi átlagát is. B. / HIDROLÓGIAI JELLEMZÉS a. / Vízjárás Az 1974.év vízjárását nagyobbrészt átlag feletti vízállások jellemzik. A csapadékos évnek megfelelően a legnagyobb vízállások több helyen megközelítették, illetve elérték, sőt a Bodrogon, Ronyván, Sajón, Bódván, Fehér-, Fekete- és Kettős-Körösön meghaladták az eddigi legmagasabb szintet és általában junius-julius, illetve október-december hónapokban fordultak elő. A legkisebb értékek, amelyek januárban, március-áprilisban, illetve augusztus-szeptemberben következtek be, több helyen megközelítették az eddigi legkisebb vízállást. Az évi középvizállások a Dunán 0,1-0,2, a Tiszán 0, 2-1, 5, a mellékfolyókon - a Rába, Kapos, Si0„ Dráva, Sajó, Bódva, Hernád és Zagyva kivételével - 0, 1-0, 8 m-rel átlag felettiek voltak. A legnagyobb jégmentes vízállások a Dunán 1, 4-2,1, a Tiszán 0, 5-1, 7 m-rel alatta maradtak az eddigi maximumoknak. A mellékfolyók közül a Bodrogon, Ronyván, Sajón, Bódván, Fehér-, Fekete- és Kettős-Körösön a maximumok 0, 1-0, 8 m-rel magasabbak, a többieken 0, 6-2, 8 m-rel alacsonyabbak voltak az eddigi legmagasabb szinteknél. A minimumok a Dunán 0, 4-1, 5, a Tiszán 0, 2-1, 5, a mellékfolyókon 0, 1-1, 2 m-re megközelítették az eddigi legkisebb vízállásokat. A Duna vízjárásának jellemzésére a következő táblázatban néhány vizmérceállomás tárgyévi adatait hasonlítottuk össze a legutóbbi évtized, valamint az 1876 óta eltelt 98 esztendő átlagával és szélső értékeivel. A mérceál- lomás neve Középvizállás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás 1974 1964/73 1876/1973 1974 1964/73 1876/1973 1974 1964/73 1876/1973 c e h t i m é t erbe n Pozsony 354 336 369 771 917 .984 /1954/ 218 121 [ПИ 107/1947/ |TÖŐ] /1954/ Komárom 283 265 278 638 782 782 /1965/ 144 50 22 /1947/ PIÖ(/1894/ Nagymaros 201 213 239 518 682 682 /1965/ 17631/1876/ 70 47 33 /1947/ Budapest 314 298 332 686 845 845 /1965/ 18671/1876/ 160 La oo 1 со 1 to 51 /1947/ □Ш/1954/ X). újváros 252 247 298 585 742 742 /1965/ [89Ö1 /1956/ 111 42 42 /1972/ 1 Ő1 /1946 Paks 301 284 363 702 872 872 /1965/ [Ш61/1876/ 128 27 27/1972/ [~2б] /1954/ Mohács 429 411 463 790 984 984 /1965/ 110101/1956/ 230 123 82 /1947/ |~35~|/1909/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A táblázatból kitűnik, hogy az évi középvizállások 0, 1-0,2 m-rel az utóbbi 10 éves átlagok felett helyezkedtek el, s a hosszuidejü átlagoknál viszont általában 0, 1-0, 5 m-rel alacsonyabbak voltak. A legkisebb jégmentes vízállások 6-16 %-os értékekkel 0,4-1, 5 m-rel az eddigiek felett maradtak és januárban, vagy szeptemberben jelentkeztek. Az év legnagyobb, 75-85 %-os, vízállásait decemberben észlelték és 1, 4-2, 1 m-rel kisebbek voltak az eddigi maximumoknál. A havi középvizállások januárban, februárban, júliusban, október-decemberben átlag felettiek, mig a többi hónapokban átlag alattiak voltak. Januárban, februárban, júliusban, októberben és novemberben 0, 1-1, 4, decemberben 1, 8-3, 1 m-rel a havi középvizállások általában felülmúlták az átlagot, mig márciusban, júniusban, augusztusban és szeptemberben 0, 1-0, 6, áprilisban és májusban 0, 9-1, 8 m-rel alatta maradtak annak. A Tisza vízgyűjtőterületének jellege lényegesen eltér a Dunáétól és igy a két folyó vízjárása is különbözik. A tiszameder lassú, de folyamatos mélyülése miatt a túloldali táblázatban az évi középvizállá— 81 —
