Vízrajzi Évkönyv 79., 1974 (Budapest, 1975)
Tartalomjegyzék
Állomás Évi középhőmérséklet Évi középhőmérséklet 1901/60 évek átlagában 1974 évben Állomás 1901/60 évek átlagában 1974 évben C° eltérés az átlagtól C° C° eltérés az átlagtól C° Mosonmagyaróvár 9, 7 10, 3 +0, 6 Kalocsa 10, 7 10, 8 +0, 1 Szombathely /Rept. / 9,2 9,9 +0, 7 Szeged/Reptér/ .10, 6 10, 9 +0, 3 Győr/ Reptér / 10, 0 10, 6 +0, 6 Salgótarján 9,2 9, 9 +0, 7 Siófok 10, 4 11,1 +0, 7 Kompolt 10, 0 10, 3 +0, 3 Keszthely 10, 5 10, 7 +0, 2 Tárcái 10, 0 10, 4 +0, 4 Kaposvár 10, 3 11, 0 +0, 7 Kisvárda 9, 1 10, 0 +0, 9 Pécs/Ped. Főisk./ 10, 0 10, 7 +0, 7 Nyíregyháza/Rept. / 9,6 10, 1 +0, 5 Martonvásár/Obsz./ 10, 1 10, 4 +0, 3 Debrecen/Reptér/ 10, 4 10, 3-0,1 Budapest/Met. Int./ 10, 8 11, 9 +1,1 Szarvas/Bikazug/ 10, 6 10, 6 +0, 0 Kecskemét/Kisérl. Int. / 10, 3 10, 6 +0, 3 Békéscsaba/Reptér/ 10, 9 10, 6-0, 3 a hőmérséklet maximuma nem haladja meg a 0 C°-ot/ 1-16, a hegyeken 37-56 fordult elő, ami jóval az átlag alatt maradt. A zord napok /amikor a minimum-hőmérséklet -10 C alatt van/ száma az Alföldön és az északi hegyvidéken 1-5 volt, sőt a Dunántúlon egyetlen zord nap sem fordult elő, ami lényegesen az átlag alatti értéknek felel meg. A nyári napok /amikor a hőmérséklet maximuma eléri, vagy fölülmúlja a 25,0 C -ot/ évi száma a Dunántúlon 40- 60, máshol 50 - 75 volt, ami jóval az átlag alatti értéket jelenti. Hőségnap /amikor a maximum eléri, vagy meghaladja a 30, 0 C -ot/ 9-22 fordult elő, ami 5-10 nappal kevesebb az átlagnál. Az év folyamán forró napot /amikor a maximum eléri, vagy meghaladja a 35, 0 C -ot/ 1-2 alkalommal csak az Aflöld középső és déli részén észleltek. A hőmérséklet évszakonkinti területi alakulásáról térképet nem közlünk, de az alábbiakban néhány adat közlésével tájékoztató jellemzést adunk. A tél /december 1-február 28/ első hónapjában, decemberben átlagalatti /0, 1-2, 0 fokkal/, januárban és februárban átlagfeletti /1, 8-3, 8, illetve 4, 1-5, 7 fokkal/ középhőmérsékletek alakultak ki. A legmelegebb időszakok december második felében, január 20-a, illetve február közepe táján voltak, s december 22-én Lentiben /Zala m, / 14,8, január 20-án Körmenden /Vas m. /13, 0, február 17-én Körösszakálon /Hajdu-Bihar m./ 19, 2 C°- ot mértek. Ezzel szemben december 3-án Balassagyarmaton/Nógrád m./ és Fügödön /Bor- sod-Abauj-Zemplén m./ -22, 8, január 14-én Tiszabecsen /Szabolcs-Szatmár m. / -18, 4, február 28-án Szendrőládon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / -9, 0 C volt a minimum. A fagyos napok száma 35-60 volt, ami decemberben kissé átlagfeletti, mig januárban és februárban átlagalatti értékek eredménye. Hasonló havi eloszlású volt a 6-20 téli nap is, zord nap viszont csak decemberben volt nagyobb számban /2-10/, mig januárban csak északkeleten /3-4/, februárban pedig sehol sem fordult elő. A talajfagy december elején kezdődött és 5-20 cm-ig terjedt, de csak néhány napigtar- tott. Januárban a hónap közepe táján csak az ország északkeleti részén alakult ki 5-20 cm-es talajfagy, amely azonban hamarosan felengedett. Februárban talajfagy nem volt. A tavasz /március 1-május 31/ enyhe időjárással kezdődött s március 2, 3-4, 3 fok hőtöbbletet mutatott. Ezzel szemben április 0, 1-1, 3, május pedig 0, 7-2, 4 fokos hőhiánnyal zárult. A leghidegebb időszakok március eleje, április közepe és május eleje volt, amikor is Borsodnádasdon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / március 1-én -9, 6, Szendrőládon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / április 16-án -5, 8 és Gyöngyös-Kékestető áUomáson /Heves m./ május 8-án -1, 2 C minimumot mértek. A legmagasabb havi hőmérséklet viszont március 23-án Nyirlugoson /Szabolcs-Szatmár m./ 28, 1, április 30-án Körösszakálon /Hajdu-Bihar m. / 26, 1 és május 31-én Izsákon /Bács-Kiskun m. / 29, 8 C°-ot tett ki. Az átlag alatti 5-20 fagyos nap túlnyomó része márciusban fordult elő, mig téli napot csak a magasabb hegyeken észleltek, viszont több helyen szokatlanul már 1-3 nyári napis előfordult, elsősorban az Alföldön. Áprilisban 1-9 fagyos napot észleltek, de nyári nap sehol sem fordult elő. Májusban átlagalatti 1-5 nyári nap mellett hőségnapot mégnem észleltek. A talajfagy március elején csak helyenként fordult elő s néhány cm-es mélységig terjedt. A nyár /junius 1 - augusztus 31/ kissé hűvös volt, mivel júniusban 2, 0-3, 0, júliusban 0, 5-2, 7 fokos hőhiány mutatkozott, mig augusztus 0, 7-1,9 fokos hőtöbblettel zárult. A leghüvösebb időszakok junius és julius elején, továbbá augusztus közepe táján következtek be. Junius 8-án Gyöngyös-Kékestetőn/Heves m. / 1,8, julius 5-én Szokolya - Királyréten /Pest m. / 5, 4 és augusztus 13-án Szentgotthárdon /Vas m. / 6, 1 C minimum-hőmérsékletet mértek, mig a maximumok junius 27-én Kisteleken /Csongrádm. / 31,5, julius 17- én Izsákon /Bács-Kiskun m./ 35, 7 és augusztus 4-én Kunszentmiklóson /Bács-Kiskun m. / 37, 6 C -os értékekkel jelentkeztek. — 79
