Vízrajzi Évkönyv 79., 1974 (Budapest, 1975)
Tartalomjegyzék
Bv ÉSZLELÉSI ADATOK ES FELDOLGOZÁSUK I. AZ ÉV HIDROMETEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE A. / HIDROMETEOROLÓGIAI JELLEMZÉS a. / Csapadék Az 1974. év az ország területének túlnyomó részén csapadékos volt, s csak az északnyugati határszélen és elszórtan néhány kisebb folton maradt a csapadék az átlag alatt. Az évi csapadék eloszlása a szokásosnak megfelelően alakult, ugyanis az ország délnyugati és északi részén hullott a nagyobb mennyiségű csapadék, a keleti rész viszont kevesebb csapadékot kapott. Az előző évi igen száraz ősz után a tél is - főleg az ország keleti részén - csapadékszegény volt, mivel a nagyobbrészt száraz decembert követően januárban és februárban is az ország nagy részén átlag alatti csapadék hullott. A márciusban folytatódó szárazság olyan mértékeket öltött, hogy az északkeleti vidékeken sok helyen nem is észleltek mérhető mennyiségű csapadékot. Áprilisban a csapadékösszegek - bár szeszélyes eloszlásban a szárazságot nagyrészt ellensúlyozták - továbbra is átlag alattiak voltak és a hosz- szu ideig tartó szárazságnak csak a csapadékosabb május vetett véget. így a tavasz is az ország túlnyomó részén száraznak mutatkozott. Júniusban folytatódott a csapadékos időjárás és a kissé szárazabb julius után augusztus ismét átlag feletti csapadékot hozott. Ennek következtében a nyár az ország túlnyomó részén csapadékos volt. A csapadékos nyár után még csapadékosabb ősz következett. Az igen szeszélyes csapadékel- oszlásu szeptember után októberben rendkívül csapadékos időjárás következett, mig november csapadéka már átlag alatti volt. Az év utolsó hónapjában, decemberben a csapadék-eloszlás ismét igen szeszélyesen alakult, de általában átlagkörülinek mondható. Az évi csapadék mennyiségéről és az átlaghoz való viszonyáról az alábbi táblázatban tájékoztatást adunk néhány állomásról közölt értékekkel. Állomás Évi csapadékösszeg Állomás Évi csapadékösszeg 1901/60 évek átlagában 19 74 évben 1901/60 évek átlagában 1974 évben mm átlag %-ában mm átlag %-ában Mosonmagyaróvár 600 662 110 Kalocsa 585 740 126 Szombathely/Reptér / 580 711 123 Szeged/Reptér/ 528 641 121 Győr/Reptér/ 612 696 114 Salgótarján 59 7 598 100 Siófok 619 827 134 Kompolt 548 684 125 Keszthely 696 798 115 Tárcái 583 637 109 Kaposvár 726 856 118 Tiszabecs 758 880 116 Pécs/Ped. Főisk. / 691 876 127 Nyire gyháza / Reptér/ 585 639 109 Martonvásár/Obsz. / 555 731 132 Debrecen 544 698 128 Budapest /Met. Int. / 620 659 106 Szarvas/Bikazug/ 495 610 123 Kecskemét/Kisérl. Int/ 518 706 136 Békéscsaba/Reptér/ 566 689 122 Az év folyamán az ország nagy részén 600-800 mm csapadék esett, mig az Alföld középső vidékén és a Duna-Tisza köze északi részén csak 500-600, de délnyugaton és elszórtan több helyen, főleg az északi vidékeken, 800-1000 mm volt az évi csapadékösszeg. A legtöbb csapadékot, 1177 mm-t, Szendrőládon /Borsod-Abauj-Zemplén m. /, - de 1000 mm-nél többet az Északi-Középhegységben és Baranyában több helyen is - mig a legkevesebbet, 494 mm-t Sopronban /Győr-Sopron m. / mérték. Az évi csapadék eloszlását а IV. l/а jelű térkép tünteti fel. A 60 éves /1901-1960/ átlagok százalékában ábrázolja az évi csapadékmennyiséget а IV. 1/b jelű térkép. Az átlaghoz viszonyitva - az északnyugati határszélt és elszórtan néhány kisebb foltot kivéve - az egész ország területén csapadéktöbblet volt. Túlnyomórészt 110-140, mig egyes vidékeken 140-200 %-a e- sett az átlagnak. Ezzel szemben az északnyugati határszélen és elszórtan kisebb foltokon 5-20 % csapadék- hiány mutatkozott. A legnagyobb hiány, 29 %, Sopronban /Győr - Sopron m. / alakult ki, mig a legnagyobb többlet 101 %-ot ért el Szendrőládon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / A csapadék évszakonkinti megoszlását а IV. 2/a-d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 60 évi átlag százalékában fejezi ki. — 76 —
