Vízrajzi Évkönyv 79., 1974 (Budapest, 1975)
Tartalomjegyzék
A napi középvizhozamadatok táblázatában a jeges időszak értékeinél a vizállásoknál használt jelöléseket alkalmaztuk. A jeges vizhozamadatok redukcióját elegendő számú jeges mérés hiányában meghízható módon általában még nem végezhettük el. A napi adatok alatt külön csoportosítottuk a tárgyév, illetve az összehasonlításul szolgáló időszak havi és évi jellemző adatait a tárgyévi szélsőségek megjelölésével. Összehasonlításul csak a közelmúlt időszakot /általában az utóbbi 10 évet/ vehettük figyelembe, mert a mederváltozások miatt és a régebben kevésbbé rendszeresen folytatott vizhozammérések alapján megbízható adatok nem mindenütt voltak számíthatók. Néhány vizhozamgörbét újabb mérések alapján több adatra támaszkodva javítottunk, de ezt a javítást előbbi évekre visszamenőlegesen nem érvényesítettük. A táblázat mellett közöljük a számítógéppel szerkesztett és rajzolt vizhozamtartóssági görbét a tárgyévre és általában a megelőző 10 évre vonatkozólag. Alatta megadjuk az évi fajlagos lefolyás jellemző értékeit ugyancsak az előbbi időszakokra és célszerűségi okból itt is közöljük a vízgyűjtőterület nagyságát. A 4. fejezetben azokra a mérési helyekre vonatkozó vizhozamgörbéket közöljük, amelyekre a 3. fejezetben vizhozamstatisztikát adunk. A görbék a tetőző vizállásoknál lefolyó vízhozamokra vonatkoznak. A vizhozamgörbe kisvízi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. Azokra az állomásokra, amelyekre vizhozamstatisztikát nem közlünk, írott vizhozamgörbét adunk. Néhány állomásra megfelelő számú mérés hiánya miatt mégnem szerkeszthető megbízható görbe s igy ezekre csak néhány vizhozammérés eredményét közöljük. Folyótorkolat közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása következtében /visszaduzzasztás, leszívás/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vízmennyiség. A vízhozam ilyen helyen csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre mégnem kerülhetett sor. A fejezetben közöljük a fontosabb mércék Ш. vizhozammérések mederszelvényét is a szélsőséges vízállások bejelölésével. Több esetben fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, to - vábbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is, s ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. Megjelöltük, hogy a közölt mederszelvény a vízmérce- vagy a közeli szelvényt jelenti-e. 5. / Ebben a fejezetben a fontosabb viz állás görbéket foglaltuk össze. A vizállásgörbék sorrendje a természetes vízrendszernek felel meg. Takarékosság céljából az egyes vízfolyásokról csak néhány fontosabb mércéhez tartozó vizállásgörbét közöljük s általában csak annyit, hogy a vízjárás alakulása követhető legyen. A görbék mellett a jégviszonyokat is feltüntettük s a megfelelő helyeken a duzzasztási időszakokat bejelöltük. 6. / A jellemző vizhőmérsékleti adatok közlésével adunk tájékoztatást a vizhőmérsékleti viszonyokról. Az állomásokat általában úgy választottuk ki, hogy az ott észlelt adatokból az egész folyó vizhőmérsékleti viszonyaira lehet következtetni. A közölt adatok a reggeli vizhőmérsékletre vonatkoznak, a felszín alatt 20-40 cm-es mélységben mérve. Összehasonlitásképen a tárgyévi adatok mellett a többévi - általában az utóbbi 10 évi - jellemző havi, illetve évi, továbbá az eddigi szélsőséges értékeket is közöljük. Az adatok számítása és a táblázat összeállítása számítógéppel történt. 7. / A tél jégviszonyairól áttekinthetően összesítve adunk tájékoztatást a Duna- és Tisza-völgy vízfolyásaira vonatkozólag. Az ábrákból a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható. Kiegészitésképen néhány mérőhely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbéit is közöljük. 8. / A közölt jellemző hordalékhozamadatok - úgy a tárgyéviek, mint a többéviek - a mérési adatok alapján számított értékek. Szélsőségként az eddigi, illetve a tárgyévi legnagyobb vízállásoknak megfelelő értékeket közöljük. További tudnivalók a közölt adatokat tartalmazó táblázat után megtalálhatók. A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett hordalékmérések helyét az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük. 9. / A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a rajzban ábrázolt gázlóviszonyok a Dunára és Tiszára vonatkozólag. Takarékosság céljából az egyes folyószakaszoknak csak a mindenkor legkedvezőtlenebb gázlómélységeit közöljük. Az ábrákon a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek a vizállásgön- béjét is, amelyekhez a hajózás igazodik. Az egyes folyószakaszok különböző mélységeinek gyakorisági és tartóssági görbéit is megadjuk. A tartósságot összehasonlítottuk a Dunán 1946, a Tiszán 1949 ill. 1960 óta eltelt évek átlagos tartósságával. III. Felszín alatti vizek. 1. / A jellemző talajvíz állásadatokra vonatkozólag megjegyezzük, hogy az Évkönyvben csak az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a víztani év szerint az A. 7. pont alatt közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk törzsszámúkkal és az észlelés kezdetének zárójelbe tett évszámával.E- zeknek az anyagát az Intézet a Központi Vízrajzi Adattárban kéziratban őrzi.4 —
