Vízrajzi Évkönyv 79., 1974 (Budapest, 1975)

Tartalomjegyzék

Az Évkönyv használatához szükséges általános tudnivalók az egyes fejezetek sorrendjében a kö­vetkezők: A. / ADATGYÜJTÖHÁLÓZAT 1. / Az adatgyüjtőhálózat állomásai betűrendben vizmérceállomások talajvizszinészlelő kutak és meteorológiai állomások csoportosításban vannak felsorolva. Az Intézet kezelésében lévő vizmércéket /or­szágos és tanulmányi/ mind közöljük, mig az egyéb szervek /vizügyi igazgatóságok/ által rendszeresen észlelt állomások közül általában csak a természetes vizfolyásokon lévőket adjuk meg. Így nem szerepel­nek az árvizi, továbbá az öntöző- és belvizcsatornákon lévő mércék. Az intézeti mércék törzsszámaként a gépi számitásban használt kódszám szerepel, mig a többi mércénél a vizügyi igazgatóság római számmal irt sorszáma mellett az igazgatóság közölt állomásainak sorszámát adjuk meg. A vizállásészlelés tényét külön nem tüntettük fel, mert ez feltétele az állomás közlésének, de a vizhozam-, vizhőmérséklet- és hordalékmérő helyeket a megfelelő rovatban +-tel megjelöltük. A talajvizszinészlelő kutakat betűrendben és törzsszámúk szerint is összeállitottuk. A kutak ne­vüket attól a helységtől kapták, amelynek a közigazgatási területén vannak. A kutak túlnyomó részét a.z In­tézet üzemelteti. A vizügyi igazgatóságok kezelésében lévő kutak törzsszámozása a vizmérceállomásokéhoz hasonlóan történt. A meteorológiai állomások túlnyomó része az Országos Meteorológiai Szolgálat kezelésében van A vizügyi vonatkozású meteorológiai állomások egyrésze kísérleti és tájjellemző területeken létesült, má­sik része mint csapadékmérő állomások vizügyi őrházak mellett működnek. Az Évkönyv részletes adatokat a csapadékról, ül. a hótakaróról közöl s igy csak ezeknek a közlési oldalszámát adtuk meg, mig a léghő­mérsékletre /kiima-állomás/, a napfénytartamra és a párolgásra a megjegyzés rovatban csak utalunk. Csa­padékmérés minden felsorolt állomáson történik. 2. / Az országos vizmércehálózat vázlata a vizmércéket sematikusan vizrajzi rendben tünteti fel a Duna- és Tiszavölgyre vonatkozólag. A különböző jelölések jelentését az ábrán adjuk meg. 3. / Az országos vizmércehálózat állomásai vízfolyások szerinti kimutatás tulajdonképen az elő­ző pontban közölt vázlatnak vizrajzi rend szerinti leirása. A kimutatásban a naponkint táviratozó vizmérce­állomások nevét aláhúztuk, a rajzoló és távjelző mércéket megjelöltük. 4. / Az országos vizmércehálózat mércéinek törzskönyvi adatait a mércék betűrendje sze - rinti összeáLlitásban közöljük. A dunai vizmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés, a tiszai vizmércékét pedig az 1929/31. évi felvétel alapján készült "A Tisza helyszinrajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei" cimü műben fel­tüntetett, a sodorvonalban mért távolság és az újonnan létesitett kilométer jelzés szerint adjuk meg, mig a többi folyó vizmércéjének helyét felmérési adatok, illetve néhányét térképi lemérés alapján közöljük. Vízgyűjtőterületként az Intézet Hidrológiai Atlaszainak eddig megjelent köteteiben szereplő, újon­nan meghatározott értékeket közöljük. Néhány vízmércénél, ahol a viz gyűjtőterület me gnyugtató módon nem határolható el, hiányjelet /-/ tettünk. A mércék "O" pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelü­letére vonatkozik. Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges,hegy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet. Egyes vízmércéknél az országos szintezési hálózat alapfelülete szerint az utóbbi időkben megha­tározott nullapontmagasságot megadjuk az előbbi szintezési alapsikra vonatkoztatva is, hogy a vizügyi ter­vezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlítást, illetve az országos magasságra való áttérést meg­könnyítsük. 5. / A vizállásadatokra vonatkozó javítások a régebbi "Vizállások"-ban és a "Vizrajzi Évkönyv'- ekben közölt adatokra utalnak s igy lehetővé válik az ott közölt vizállásadatoknak a jelenlegi vízmércére va­ló vonatkoztatása. Ebben a kötetben az 1934. évi Évkönyvben közölt és azóta szükségessé vált javításokat foglaltuk össze. 6. / Ebben a pontban a Nemzetközi Hidrológiai Decennium észlelőhálózatának állomásait közöljük. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium szervezését /International Hydrological Decade, 1965-1974/ a Nem­zetközi Hidrológiai Szövetség /International Association of Scientific Hydrology/ javaslata alapján az Egye­sült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének /UNESCO: United Nations Educational Scientific and Cultural Organization/ 1964. évi XIII. közgyűlése határozta el és állapította meg annak nem­zetközi munkatervét. E munkatervbe tartozó észlelőhálózat hazai állomásainak területi eloszlását az a. pontban közölt térkép tünteti fel, mig a b. pontban az észlelőállomásokat és az észlelt elemeket soroljuk fel. /A Decenni­um Magyar Nemzeti Munkatervét a Vizügyi Közlemények 1965. évi 3. füzete tartalmazza. / 7. / A talajvizszinészlelő, forrásvizhozam és csapadékmérő állomások csoportosításának vázla­ta mutatja az állomások vízgyűjtők szerinti rendszerezését és a területrészek számozását. A Duna érintett vizgyüjtőrészét két - az Ipoly torkolata fölötti és alatti - főszakaszra osztottuk, mig a Tisza vízgyűjtőjének Bodrog torkolata fölötti és alatti részét különböztetjük meg. Mind a két-két főszakasz nagyobbmeHékfolyók beömlése szerint további részekre tagolódik. — 2 —

Next

/
Thumbnails
Contents