Vízrajzi Évkönyv 78., 1973 (Budapest, 1975)

Tartalomjegyzék

A táblázatból -kitűnik, hogy a hajózási viszonyok az év folyamán különösen a Budapest alatti szakaszon voltak kedvezőtlenek.

A pozsony-gönyüi szakasz 15 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélységet - 16 dm-t - Nagybodaknál /1829, 8 és 1827, 0 fkm/ és Medvénél /1806 fkm/ mérték. A vizmélység 81 napon át volt 20 dm-nél kisebb.

A gönyü-budapesti szakaszon 7 helyen mértek gázlót. A legrosszabb gázlóban, Ebednél /1720,9 fkm/ 15 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 96 napon át volt 20 dm-nél kisebb mélység.

A Budapest alatti szakaszon 13 helyen jelentkezett gázló. A legkisebb mélységet, 12 dm-t, Buda- pest-Budafoknál /1637-1638, 5 fkm/ mérték. 20 dm-nél kisebb mélység 145 napon fordult elő.

A Tiszán januártól kisebb-nagyobb megszakításokkal junius elejéig, majd augusztus elejétől megszakításokkal év végéig volt szükség a gázlómélységek mérésére.

A tiszai gázlóadatokat a régebbi adatok hiánya miatt csak az 1949/72 évek átlagaival hasonlítjuk össze a Tiszafüred alatti szakaszon, mig Tiszafüred és Tiszalök között csak 1960 óta folynak rendszeres gázlómérések.

Szakasz

Év,

20

18

16

14

12

10

8

6

4

időszak

dmes és kisebb mélység időtartama napokban

Tiszalök- Tiszafüred

1973

1960/72

67

156, 2

60

144, 1

49

128, 4

42

109, 3

25

91, 0

7

73, 3

50, 0

31, 2

16, 5

Tiszafüred- Szolnok

1973

1949/72

149 100, 6

117

88, 6

96

74, 7

70

58, 7

43

42, 5

24 24, 9

7

11, 0

4

3, 0

3

0, 7

Szolnok alatt

1973

1949/72

133 65, 8

108

56, 6

82

42, 2

46 27, 1

26

16, 3

15 7, 8

4

2, 5

4

0 6

3

0, 1

A fenti táblázat adataiból látszik, hogy a gázlók a hajózást az év folyamán a tiszafüred-szolnoki szakaszon korlátozták nagyobb mértékben.

A tiszalök-tiszafüredi szakaszon 11 helyen mértek gázlót. A legrosszabb gázlóban, Tiszabábolna alsónál /439, 0-441, 5 fkm/ 9 dm -es legkisebb mélység fordult elő. A vizmélység 67 napig volt 20 dm alatt, sőt 10 dm-nél kisebb mélység is 7 napig tartott.

A tiszafüred- szolnoki szakaszon 13 helyen jelentkezett gázló. A legrosszabb gázlóban, a taskonyi hid alatt /400, 0-401, 8 fkm/ és Tiszabő alatt /368, 3-368, 5 fkm/ 3 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 149 napon át volt 20 dm-nél kisebb mélység, sőt még 10 dm-nél kisebb gázló is 24 napig fordult elő.

A Szolnok alatti szakasz 26 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb mélység, 5 dm, Királyszirtnél /325, 0-325, 5 fkm/ volt. 20 dm-nél kisebb gázlómélységet ezen a szakaszon 133 napon át mértek, sőt 10 dm-nél kisebb mélység is 15 napig tartott.

Az egyes hajózási szakaszok gázlómélységeinek tárgyévi gyakoriságát és tartósságát, valamint az összehasonlitásra szolgáló időszak átlagos tartósságát grafikusan is ábrázoljuk a gázlómélységek részletes rajzain.

d. / Talajvizviszonyok.

Az 1973. év talajvizviszonyai az előző évinél általában kedvezőtlenebbek voltak. Az évi közepes ta- lajvizszint az előző 5 évhez viszonyítva országszerte átlag alatti volt, az 1954/63 évtizedhez képest a Du - nántulon és a Kis-Alföldön az átlag alatt, mig a Tiszántúlon átlag körül helyezkedett el.

A múlt évi száraz ősz után, a csapadékszegény tél folyamán a talajvizszint csak lassan emelkedett és a tavaszi maximumokat március-április hónapokban észlelték, amelyek alatta maradtak az előző év tavaszi maximumainak. Ez a szint a nyár elején még több helyen emelkedett, s csak a nyár végén indult meg a talajvizszint süllyedése. Az ősz folyamán kialakult talajvizszinthelyzet kedvezőtlenebb volt az előző évinél. Az év végéig a csapadékszegény őszi hónapok miatt a vizszint lényeges emelkedése nem indult meg, sőt több helyen tovább süllyedt.

Az ország különböző részein választott néhány jellegzetes kút észlelési adatait közöljük a következő táblázatban az 1946/72 ill. az 1936/45 évek megfelelő adataival összehasonlitva.

Az évi közepes vizszint a Kis-Alföldön és a Duna-Tisza közén 0, 1-0, 8 m-rel alatta maradt úgy az 5, mint a 10 éves átlagnak, mig a Tiszántúlon az előző 5 évhez viszonyitva 0, 1-0, 9 m-rel átlag alatt, az 1954/63 évtizedet véve összehasonlításul pedig átlag körül helyezkedett el a közepes talajvizszint. A legkisebb talajvizállások a Kis-Alföldön és a Duna-Tisza közén 0, 1-1, 0, a Tiszántúlon 0, 5-2, 0 m-rel magasabbak voltak az eddig észlelt legkisebb értékeknél, de országszerte több helyen elérték, sőt meg is halad— 87 —