Vízrajzi Évkönyv 78., 1973 (Budapest, 1975)
Tartalomjegyzék
A november 1-ével kezdődő víztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része esik. A tárgyévi jellemző talaj viz állá sadat okon kivül közöljük az előző öt év, valamint az 1954/63 évtized havi, évi átlagait és szélső értékeit, továbbá megadjuk a talajvizszintingadozás eddig észlelt szélső határait is időpontjuk megjelölésével. A kút jellegére a megfelelő rovatba irt kódszám utal, éspedig az 1-es szabad felszinü, a 2-es nyomás alatti talajvizet jelent. Ott, ahol a kódszám hiányzik, a jelleg megái - lapitása folyamatban van. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat, mig az adatok felkeresését az A. 1. pontban betűrendes és törzsszámúk sorrendjében összeállitott mutató könnyíti meg. További tudnivalók a közölt észlelési anyag után találhatók meg. 2. / Néhány talajvizállási görbe cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkutra a havi, évi és többévi középvizállásokat az évi szélső értékekkel együtt grafikusan közöljük a legutóbbi 20 évről, másrészt áz ország különböző területéről - főleg a Tiszántúlról - néhány fontosabb kútra a tárgyévi vizállási görbét adjuk meg, kiegészítve az eddig észlelt havi szélső értékekkel. 3. / A közölt térképen a talajvizszint területi alakulását, illetve a tárgyévi közepes talajvizszint- nek a sokévi átlagtól való eltérését ábrázoltuk túlnyomórészt a Nagyalföld területén. Tájékoztatásul berajzoltuk a térképre a sokévi közepes talajvizszintnek az átlagos terepszint alatti mélységét is. 4. / Ebben a fejezetben a források vizhozammérési adatait közöljük a talajvizállásadatoknál is alkalmazott vízgyűjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakosság által használt vagy nyilvántartásunkba történt felvételkor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai-tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat. A forrás vizhőfokaként és elektromos ellenállásaként az év folyamán mért adatok szélső érté - keit közöljük. A kimutatásban csak azokat a forrásokat vettük fel, amelyeknek hozamát legalább hat hónapban mérték. Ha egy hónapban kettőnél több mérés volt a forráson, akkor a mérések szélső értékeit adjuk meg. Regisztráló műszerrel ellátott forrásnál a közölt adatok a havi tényleges szélső értékeket jelentik A forrás hozamának eddig mért szélsőségeit is közöljük. A forrásokat illetve forráscsoportokat az Évkönyv végén közölt térképen is feltüntettük. A keretbe foglalt jelölés számlálója a forráscsoport sorszámát, nevezője pedig a csoportban mért források számát jelenti. 5. / Néhány jellegzetes forrás vízhozamának görbéje cim alatt három karsztos kőzetből fakadó forrás hozamának időbeli alakulását ábrázoljuk. Kiegészítésül a környék csapadékadatait is felraktuk. 6. / A karsztvizszint alakulását mutatjuk be néhány fúrásban mért adatok idősorával egyrészt a természetes, másrészt a bányászat által befolyásolt állapotra vonatkozóan. Ahol lehetséges volt, az utóbbi 10 év havi középértékeit is megadjuk. A karsztvizállásadatok mellett a vidék csapadékadatait is közöljük. IV . H i d г о met e о r ol ó giai adatok. 1-3. / Ebben a három fejezetben a csapadék évi, évszakonkinti és öntözési félévi megoszlását mutatjuk be, kifejezve a 60 évi átlag százalékában is. Ezek a térképek, valamint a további ábrák és adatok tulajdonképen kiegészítik a B.I. fejezetben közölt hidrometeorológiai jellemzést. Az átlaggal való ösz- szehasonlitásnál a térképeken a pozitív eltérést kék, a negatívot pedig okkerszinnel tettük szemléletesebbé. 4. / A havi és évi csapadékösszegeket az A. 7. fejezetben közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőte - rületek szerint csoportosítva közöljük. A táblázat megadja 1. / az állomások földrajzi helyzetét és tengerszint feletti magasságát, 2./az 1901/60 évi átlagot /törzsértéket/, 3. / a csapadékos napok számát /1 mm-nél nagyobb csapadékkal/ és 4. / a 24 óra alatt hullott legnagyobb csapadékokat is. A naponta táv - iratozó állomások nevét aláhúztuk. A csapadékmérő állomásokat az A. 1. fejezetben betűrendes mutatóba foglaltuk és az Évkönyv végén az észlelőállomások térképén is feltüntettük. A 4/b alpontban a csapadék havi eloszlásának könnyebb áttekintése céljából néhány állomás havi csapadékösszegeit grafikusan ábrázoltuk. Az ábrából jól látható valamely hónap viszonylag száraz vagy nedves volta, mert összehasonlításul az 1901/1960 évi havi átlagokat is felraktuk. 5. / A csapadék időbeli eloszlásáról néhány állomás napi csapadékösszegeinek rajza ad áttekin - tést. A hó alakjában hullott csapadékot x-tel, az 1 mm-nél kisebbet ponttal jelöltük, a csapadéknyomokat pedig a rajzban nem ábrázoltuk. 6. / A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok cim alatt egyrészt az A. 7. fejezetben közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint, hevességük szerinti sorrendben a 4 óránál rövidebb idő alatt hullott, másrészt havonkinti időrendben a 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat foglaltuk össze. Az első csoportosításban a csapadék időtartamát percekben megadjuk. , 7. / A tél hóviszonyait a napi hótakaró vastagságának táblázatos közlésével ismertetjük havi csoportositásban. A hófoltokat keretezett csillaggal jelöltük. A tárgyév havi hótakarós napok számát ősz - szehasonlitjuk az 1930/31-1943/44, 1946/47-1963/64 telek havi átlagával és a nevezett időszakok havi átlagos maximális ésmaximális hóvastagságát is közöljük. Az összehasonlító adatokat csak azokra az álló— 5 —
