Vízrajzi Évkönyv 76., 1971 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
Az év folyamán az ország nagy részén 400-500 mm csapadék esett, az Alföld középső vidékén azonban csak 350-400, mig délnyugaton és elszórtan több helyen 500 -600 mm volt az évi csapadékösszeg. A legtöbb csapadékot, 673 mm-t, Hollóházán /Borsod-Abauj-Zemplén m./ , mig a legkevesebbet, 309 mm-t, Nadapon /Fejér m./ mérték. Az évi csapadék eloszlását a IV, 1/a jelű térkép tünteti fel. A 60 éves /1901-1960/ átlagok százalékában ábrázolja ez évi csapadékmennyiséget a IV.l/b jelű térkép. Az átlaghoz viszonyítva a Tiszántúl keleti részén egy-két foltot kivéve az egész ország területén csapadékhiány volt. Az ország nagyobb részén 70-80, jelentős területeken csak 60 - 70 fí-a esett az átlagnak. 40 $-nál nagyobb hiány főleg a Dunántúlon ki- sebb-nagyobb foltokon jelentkezett. A legnagyobb hiány, 50 fi, Zobákpusztán /Komló, Baranya m./ alakult ki, mig a legnagyobb többlet csak 5 #-ot ért el Battonyán /Békés m./ és Földeákon /Csongrád m./ A csapadék évszakonkinti megoszlását a IV.2/a-d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 60 évi átlag százalékában fejezd ki. Az 1970/71-i tél /december 1 - február 28/ a Dunántúl és a délkeleti országrész egyes vidékeinek kivételével csapadékos volt. A Dunántúlon 50-100 , az Aflöld nagy részén 100-125, mig az északi vidékeken 125-175, sőt helyenkint 175-200 mm volt a tél csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 243 mm-t, Bükk- szentkereszten /Borsod-Abauj-Zemplén m./, mig a legkevesebbet, 40 mm-t, Gasz- tonyban /Vas m./ mérték. Az átlaghoz viszonyítva a Dunántúl nagy részén 20-40 fí csapadékhiány mutatkozott, mig az Aflöldön a többlet 10-30 $-ot tett ki, de az északi hegyvidék területén 40-60, sőt helyenkint a 80 jí-ot is meghaladta az évszak csapadéktöbblete. A legnagyobb hiány, 56 fí, Sopron-Brennbergbányán /Győr-Sopron m./, mig a legnagyobb többlet, 90 $, Zagyvarónán /Nógrád m./ mutatkozott. A tavasz /március 1 - május 31/ az ország túlnyomó részén száraz volt. Az évszak csapadékösszege nagyobbrészt IC0-150 mm-t tett ki, de a Duna — Tisza-kö- zén foltokban és a Tiszántúl északi felén 75-100 mm, sőt itt nagyobb területen még ennél is kevesebb esett. 150-200 mm-t csak a Dunántúl délnyugati szélén, valamint délkeleten és északon néhány folton mértek. A legtöbb csapadék, 239 mm, Budapest-Rákospalotán, mig a legkevesebb, 51 mm, Törökszentmiklóson /Szolnok m./ hullott. Az átlaghoz képest az országos szárazság nagyobbrészt 20-40 $-ot ért el, de elszórtan több kisebb-nagyobb folton 40$-nál is nagyobb volt a csapadék- hiány s Nagykörűn /Szolnok m./ 59 fí-ot tett ki. Csapadéktöbblet csak elszórtan jelentkezett 10-20 fí-oa értékkel, s a legnagyobb többlet, 61 fí, Battonyán /Békés m./ mutatkozott. A nyár /junius 1-augusztus 31/ folyamán a szárazság fokozódott. Az ország nagyobb részén csak 100-15C mm csapadék hullott, s a 200 mm-t csak elszórtan foltokban haladta meg az évszak csapadékösszege.A legtöbb csapadékot, 283 mm-t Hollóházán /Borsod-Abauj-Zemplén m./, a legkevesebbet, 68 mm-t, Dobozon /Békés m./ mérték. Az átlaghoz viszonyítva az ország túlnyomó részén csapadékhiány jelentkezett, amely általában 20-40 $-ot tett ki. Nagyobb foltokon a 40 - 60, sőt helyenkint a 60-80 $-ot is elérte a negativ eltérés. Ezzel szemben elszórtan — 46 —
