Vízrajzi Évkönyv 76., 1971 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
Az elázó oldalon felsorolt 19 állomásnak az eddigi márásek alapján közölt adataival általános Jellemzést adunk vízfolyásaink hordalékszállitásáról. A lebegtetett anyag mintáit a mérési szelvény hordalékmozgását megbízhatóan Jellemző 7-9 fiiggélyében vesszük. Függőlyenkint tiz vízmintát veszünk a vízmélységek szerint egyenletesen elosztva és a mintákat összeöntjük. így 10 liternyi vízminta alapján határozzuk meg a kérdéses függély közepes töménységét. A görgetett anyag mintavételét a Károlyi-féle hordalékfogó készülékkel hajtjuk végre. Az egyes szelvényekben a fenék megfelelően kiválasztott 7 Jellemző pontján 30-10 mintát veszünk és középértékükből számítjuk a szelvényben áthaladó hordalék súlyát. Az 1971. évre, illetve az 1931/40 évtizedre vonatkoztatott közepes értékeket a mérési eredményeinkre támaszkodva a vízállás gyakoriságok figyelembevételével számítottuk ki. Mivel az 1933/40 évtizedben egyenletes eloszlásban fordultak elő nedves, közepes és száraz vizjárásu évek, az évtizedre számított értékek valóban közepesnek tekinthetők. Nedves években a megadott közepes értékeknél nagyobb, száraz években pedig kisebb a hordalékszállitás. A legnagyobb töménységek és hordaléksulyok rovatában a legmagasabb jégmentes vízállásnál közepes viszonyok mellett általában várható legnagyobb értékeket adjuk meg. Épen ezért az átlagostól lényegesen eltérő viszonyok esetén a megadott szélsőségeknél nagyobb vagy kisebb értékek is előfordulhatnak. A hordalékmérések módszerének részletes leírását a Vízügyi Közlemények 1949. évi 3-4. és 1951. évi 1. száma tartalmazza, a ^Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza záhoiy-rá- zompueztai szakaszán*, "A felsődunai hordaléktanulmányok eddigi eredményei"c. tanulmányokban. — 167 —
