Vízrajzi Évkönyv 76., 1971 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
в. ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSOK I. Az év hidrometeorológlai és hidrológiai jellem- д-á. fl. jB... Ebben a fejezetben a caapadék éa léghőmérséklet évi éa évazakonkinti alakulását ismertetjük az öntözési félévre vonatkozó adatokkal kibővítve. Általános tájékoztatást adunk a napfény tartamról és a párolgási viszonyokról. Ennek a jellemzésnek a kiegészítésére szolgálnak а IV. fejezetben közölt térképek, ábrák és részletesebb adatokat tartalmzó kimutatások. Jellemzést adunk továbbá az év felezini és talaj viz járásáról, jég- és gázlóviszonyairól, összehasonlítva hosszabbidejil átlagokkal és szélsőségekkel. Jégviszonyokra vonatkozólag összehasonlító adatokat megbízható régebbi észlelések hiányában csak a Dunáról és Tiszáról közlünk. A gázlókra vonatkozó jellemzésben a Tiszáról csak a közelmúlt időszakkal való összehasonlítás volt lehetséges, minthogy régebbi gázlómérések hiányoznak, összefoglaló adatokat közlünk a belvízi elöntésekről. II. Pelszini vizek. 1-2./ A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál az 1. fejezetben a fontosabb mércékről a napi középvizállásokat közöljük, mig a másodrendű mércékről a 2. fejezetben csak a jellemző vízállásokat foglaljuk össze. Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vízfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. Ennek az elrendezésnek hátránya, hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye, hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására. Az egyes vízmércék anyagát táblázatokban elektronikus számítógéppel állítottuk össze. A jeges vízállásokat külön jelöljük. Jeges vízről beszélünk akkor is, ha a mércénél sikviz volt ugyan, de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdugó vagy jégtorlasz befolyásolta. /Hégebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást./ A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontból a nullapont magasságát is közöljük, hogy a vizszintek abszolút magassága gyorsabban számítható legyen. Ugyanitt a vízgyűjtőterület nagyságát is megadjuk. A napi középvizállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közötti nyári félévben a 7 és 19, egyébként a 8 és 16 órai leolvasások számtani középértékét jelentik. A napi középvizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások /legkisebb, közepes és legnagyobb vízállás/. XIV
