Vízrajzi Évkönyv 76., 1971 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
A tél /december 1 - február 28/ első két hőnapjában átlagkörüli, a Dunántúlon inkább átlagalatti, februárban viszont 2.0-3.О fokkal átlagfölötti középhőmérsékletek alakultak ki. A legmelegebb időszakok december elején, január végén ée február közepén voltak s december 1-én Harkakötönyben/Bács- Kiskun m./ 15.1 C°-ot, január 3l-én Mohácsoi/Baranya m./ 15.0 tí°-ot és február 16-án Szegeden 13.9 C°-ot mértek. Ezzel szemben december 27-én Szolnokon /Szolnok m./ -19.1 (P, január 5-én Putnokon -23.1 C° és február 5-én Hármaskuton /Nagyvisnyó, Heves m./ -15.3 C° volt a minimum. A fagyos napok száma 50-75 volt, ami decemberben átlagos, januárban átlagfeletti és februárban átlag alatti értékek eredménye. Hasonló havi eloszlású volt a 18-30 téli nap is, zord nap viszont csak januárban volt nagyobb számban/З-IO/, mig februárban csak helyenkint fordult elő 1-2. A talajfagy december közepétől kezdődött és januárban tovább erősödött, de a hótakaró védelme következtében csak 10-20 cm-ig hatolt.Az enyhe február folyamán a talajfagy nagyobbrészt felengedett és csak a hónap végén alakult ki újra mintegy 10 cm-es mélységig. A tavasz /március 1- május 31/ télies, helyenkint zord időszakkal kezdődött s igy március 1.5 - 2.5 fok hőhiányt mutatott. Ezzel szemben április és főleg május már jelentékeny /1.5 -2.0 fok/ hőtöbblettel zárult. A leghidegebb időszakok március első fele, április közepe és május első dekádja volt, amikoris Harkakötönyben /Bács-Kiskun m./ március 3-án -16.6 C°, Pisz- késtetőn /Mátraszentimre, Heves m./ április 15-én -5.0 C° és Nagyvisnyón /Heves m./ május 2-án +1.1 C° minimumot mértek. A legmagasabb havi hőmérséklet viszont március 21-én Keszthelyen /Veszprém m./ és Mohácson /Baranya m./ 23.0, április 23-án Siklóson/Baranya m./ 25.6 és május 19-én Csákvárott /Fejér m./ 31.3 C°-ot tett ki. Az átlagfeletti 15-25 fagyos nap tulnyomórésze márciusban fordult elő, mig az átlagot szintén meghaladó 5-8 téli napot csak márciusban észlelték , sőt ebben a hónapban helyenkint még 1-2 zord nap is volt. Áprilisban az 1-2 fagyos nap mellett már előfordult nyári nap is, de az átlagfeletti ID - 20 nyári napot májusban észlelték, sőt az átlagot meghaladta a helyenkint előfordult 1-3 hőségnap is. A talajfagy március elején tovább erősödött és helyenkint elérte a 30-40 cm mélységet is, majd a hónap második felében mindenhol megszűnt. A nyár /junius 1-augusztus 31/ hűvös volt, mivel csak augusztus hónapban mutatkozott 1.0-1.5 fok hőtöbblet, mig junius és julius hasonló mértékű hőhiánnyal zárult. A leghüvösebb időszakok junius közepén és végén, julius elején és augusztus végén következtek be. Junius 19-én Nagyvisnyón /Heves m./ 3.4, julius 1-én szintén Nagyvisnyón 3.7, augusztus 26-án Borsodná- dasdon 4.3 C° minimum-hőmérsékletet mértek, mig a maximumok junius 27-én Mezőhegyesen /Békés m./ 30.4, julius 29-én Pátyodon /Szabolcs-Szatmár m./ 35.4 és augusztus 7-én Pécsett 37.8 C°-os értékkel jelentkeztek. Az 50 -70 nyári napnak majdnem a fele, mig a 12-28 hőségnapból 8-16 augusztusra esik s igy ezek átlagfeletti értékeket jelentenek. Ezzel szemben júliusban átlagos, júniusban pedig jóval átlagalatti volt a nyári ill. hőségnapok száma. Forró nap csak julius végén és augusztus folyamán volt helyenkint 1-1. Az ősz /szeptember l-november 30/ mindhárom hónapjában átlag alatt maradt a középhőmérséklet. A hőhiány szeptemberben volt a legnagyobb, 2.0-3.0 fok, s ettől kezdve csökkenően novemberben már csak 0.5-1.0 fokot tett ki.A leghidegebb időszakok szeptember közepén, október^ utolsó napjaiban és no— 50 —
