Vízrajzi Évkönyv 75., 1970 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
Az Évkönyv használatához ezükséges általános tudnivalók az egyes fejezetek sorrendjében a következők: II. Az év hidrológiai jellemzése. Ebben a fejezetben az év felszíni és talajvizjárásának, jég- és gázlóviszonyainak jellemzését adtuk meteorológiai kapcsolatukkal kibővítve, továbbá hosszabbidejü átlagokkal és szélsőségekkel összehasonlítva.Jégviszonyokra vonatkozólag összehasonlító adatokat megbízható régebbi észlelések hiányában csak a Dunáról és Tiszáról közlünk. A gázlókra vonatkozó jellemzésben a Tiszáról csak a közelmúlt időszakkal való Összehasonlítás volt lehetséges, minthogy régebbi gázlómérések hiányoznak, összefoglaló adatokat közlünk a belvízi elöntésekről. III. Felszíni vizek. A III. fejezet l/а. részében az országos vizmércehálózat vázlatát közöljük a Duna- és Tiszavölgyre vonatkozólag. A különböző jelölések jelentését az ábráin adjuk meg. Ez az ábra tulajdonképen az l/b. aiatt közölt országos vizmércehálózat állomásai vízfolyások szerinti kimutatásnak grafikus ábrázolása. Ez utóbbi kimutatásban a naponkint táviratozó vizmérceállomások nevét aláhúztuk. g/а. Az országos vizmércehálózat mércéinek törzskönyvi adatait betűrend szerinti összeállításban közöljük. A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés, a tiszai vízmércékét pedig az 1929/31.évi felvétel alapján készült, "A Tisza helyszinrajza,hosszszelvénye és keresztszelvényei* cimü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolság szerint adjuk meg, mig a többi folyó vízmércéjének helyét felmérési adatok,illetve néhányét térképi lemérés alapján közöljük. Vízgyűjtőterületként az Intézet Hidrológiai Atlaszainak eddig megjelent köteteiben szereplő, újonnan meghatározott értékeket közöljük. Néhány vízmércénél, ahol a vízgyűjtőterület megnyugtató módon nem határolható el, hiányjelet /-/ tettünk. A mércék "0* pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik. Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges, hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet. Egyes vízmércéknél az országos szintezési hálózat alapfelülete szerint az utóbbi időkben meghatározott nullpontmagasságot megadjuk az előbbi szintezési alapsikra vonatkoztatva is, hogy a vizügyi tervezéseknél a régebbi adatokkal az összehasonlítást, illetve az országos magasságra való áttérést megkönnyítsük. Az országos hálózat vízmércéit az észlelőállomások hálózatának térképén és betűrendes mutatóban az Évkönyv végén közöljük. z/b. alatt a vízmércék vizállásadataira vonatkozó .javításokat közöljük. A javítások a régebbi "Vízállások*-ban és a "Vízrajzi Évkönyv*-ekben közölt adatokra vonatkoznak, — 7 —
