Vízrajzi Évkönyv 74., 1969 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
bet elsősorban a Dunántúlon és a Duna-Tisza köze déli részén találunk. A zord napok /amikor a minimumhőmérséklet -10,0 C° alatt var/ száma 10-20, az északi országrészeken átlagos, mig másutt néhány nappal több volt. A nyári napok /amikor a hőmérséklet maximuma eléri, vagy felülmúlja a 25,0 C°-ot/ 60-85 közötti száma nemcsak mennyiségben, de területi eloszlásban is megfelelt a sokévi átlagnak. A hőség— napok /amikor a maximum eléri, vagy meghaladja a 30,0 C°-ot/ száma alatta maradt az átlagosnak. Az ország túlnyomó részén 5-15 napon fordult elő a csak az ország középső és déli vidékein találunk néhány helyet, ahol a hőség-napok száma kevéssel meghaladta a 20-at.Az év folyamán csak egy napon és egy helyen, Budapesten észleltek forró napot /amikor a maximum eléri, vagy meghaladja a 35,0 C°-ot/. Január első felében átlag alatti hőmérséklet uralkodott az egész ország terüle— tén. Közbeeső, viszonylag eiyhébb időszak után 20-29-e között jelentkezett a második hideg időszak, mig a hónap utolsó két napja ismét átlag feletti hőmérsékletű volt. A havi középhőmérséklet az ország területén -2 - -6 C° között alakult ki, s a hegyek kivételével 1-2 fokkal átlag alatti volt. A hónap legmagasabb hőmérsékletét, 11,5 C°- ot, Banhidán/Tatabánya, Komárom m./ 31-én mérték, mig a leghidegebb, -24,2 C°, 1-én Lentiben /Zala m./ volt. A fagyos napok száma 24-31, a téli napoké 13-24 volt, mig zord nap a Dunántúlon 4-10, az ország egyéb területein 9-11 fordult elő. A talajfagy mélysége a hónap közepére sok helyen elérte a fél métert. Februárban az 5-éig tartó enyhe idő után erős havazással hidegebb időszak következett, mely mélypontját 10-12 között érte el. Ezután nyugaton lassúbb, fokozatos, keleten gyorsabb enyhülés és olvadás indult meg. A havi középhőmérséklet +0,1 - -2,3 C° között volt, amely a nyugati területeken 1,0 - 1,5 fokkal átlag alatti, mig kelet felé haladva átlagos, sőt 0,5 - 1,0 fokkal átlag feletti értékeket jelentett. A hónap legmagasabb hőmérsékletét, 13,5 C°-ot, 2-án Mohácson /Baranya m./ észlelték, mig a leghidegebb napon, 12-én Putnokon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / -26,9 C°-ot mértek. Fagyos nap 16-28 fordult elő, mig téli nap általában 4-8 volt s csupán Kékestetőn észleltek 22-t. A viszonylag hideg februárrá jellemző, hogy zord nap az egész ország területén volt s számuk 2-6-ot tett ki. A talajfagy - elsősorban a keleti tájakon - a hónap közepétől fokozatosan felengedett. Március országszerte hidegebb volt az átlagosnál. A hónap folyamán csak 11-15-e között találunk átlag feletti hőmérsékletű napokat. A havi középhőmérséklet 2-4 C° közötti értékei országszerte 1- 2 fokkal alatta voltak az átlagnak. A hónap legmelegebb napja az ország túlnyomó részén 14-e volt, amikor Harkakötönyben /Bács-Kiskun m./ 19,6 C°-ot mértek. A legalacsonyabb hőmérsékletek 5-6- án fordultát elő, de értékük csak a hegyeken süllyedt -10 C° alá, igy csak ott fordultak elő zord napok. Kékestetőn az 5-én észlelt -12,1 C° volt a havi országos minimum. — 286 —
