Vízrajzi Évkönyv 74., 1969 (Budapest, 1973)
Tartalomjegyzék
VÍZMÉRCE ÉS GA'ZLŐSZELVÉNY JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MA'JUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER m _7 6 5 U 3 Szegedi 2 vízállás _L 172 fkm 0 м V \ __А-1-2 165 164 0 dm fkm közöttJ®. 20 0 Tisza-sziget Щ HP 'MM/// 1 s 10 15 20 25 30 7~ / г í A Szolnok alatti szakasz mindenkor legkedvezőtlenebb gázló- mélysége Тушш 1 jap Шж///// ЩШ//'/// VXK A 25 dm-nól kisebb mélységek előfordulásának gyakorisága és összes időtartama Megjegyzés; A tiszalök-tiszafüredl szakaszon a gázlómélye égek rendez eree mérése I960 óta folyik* A gázlók kitűzése akkor kezdődik, amikor a vízmélység 25 dm alá száll. Azokon a helyeken és azokban az Időpontokban tehát, amelyekre vonatkozóan a fenti ábrák nem közölnek adatokat, a vízmélység 25 dm-nél nagyobb volt* Könnyebb áttekinthetőség kedvéért a különböző mélységeket egymástól eltérő csíkozás jelzi. A jeges Időszak gázlómélyeégéit pontozva jelöltük. ШШ<15 dm У////Л 15-20 dm У//Л 20-25 dm A gézlómélységeken kívül szerepelnek az ábrán a pozsonyi, gönyüi, a budapesti és a mohácsi, továbbá a tiszafüredi, a szolnoki, a csongrádi és a szegedi vízállások görbéi, mert ezekhez a mércékhez igazodik a dunai, illetve a tiszai hajózás. Mivel egy-egy folyamszakasz hajózhatóságát a legkedvezőtlenebb gázló mélységi viszonyai szabják meg, külön összefoglaló rajzok szemléltetik a pozsony-gönyüi, a gönyü-budapestl és a Budapest alatti, továbbá a tlszalök-tiszafüredi, a tiszafüred-szolnokl és a Szolnok alatti szakaszok mindenkori legrosszabb gázlójának adatait. Ezeknek a gázlóknak időtartam szerinti csoportosításával az is megállapítható, hogy az egyes hajózási szakaszokon hány napon keresztül szenvedett a hajózás korlátozást megfelelő mélységek hiányában és hogy a különböző mérvű korlátozások összesen hány napra terjedtek. 223
