Vízrajzi Évkönyv 74., 1969 (Budapest, 1973)

Tartalomjegyzék

5. A rövid idő alatt hallott nagy csapadékok óim alatt egyrészt a 278.oldalon közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkiht, hevességük szerinti sorrendben a 4 óránál rövidehh idó alatt hullott, másrészt havonkinti időrendben a 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat foglaltuk össze. Néhány jellegzetes nagykiterjedésü rendkívüli csapadékot térképen is ábrázolunk.

6» A csapadék időbeli eloszlásáról 40 állomás napi csapadékmennyiségeinek rajza ad áttekintést. A hő alakjában hullott csapadékot X-tel, az 1 mm-nél kieebbet ponttal jelöltük, a csapadéknyomokat pedig a rajzban nem ábrázoltuk.

7. A havi és évi csapadékösszegeket a talajvizszinészlelési adatoknál közölt vázlaton feltüntetett vízgyűjtőterületek szerint csoportosítva közöljük. A táblázat megadja 1./ az állomások földrajzi helyzetét és tengerszint feletti magasságát, 2./ párhuzamba állítja az évi összeget az 1901/1960 évi átlaggal /törzsértékkel/, 3./ feltünteti a csapadékos napok számát /1 mm-nél nagyobb csapadékkal/ és 4./ a 24 óra alatt hullott legnagyobb csapadékokat is. A naponta táviratozó állomások nevét aláhúztuk. A csapadékmérőállomásokat az Évkönyv végén betűrendes mutatóba foglaltuk és az észlelőállomások hálózatának térképén is feltüntettük.

8. A rajzban 40 állomás havi csapadékmennyiségeit tüntettük fel. Az ábrából jól látható valamely hónap viszonylag száraz és nedves volta, mert összehasonlításul az 1901/ I960 évi havi átlagokat is felraktuk.

9/a. A tél hóvi3zonyait a napi hóvastagságok táblázatos közlésével ismertetjük havi csoportosításban. A hófoltokat keretezett csillaggal jelöltük. A tárgyév havi hóta- karós napok számát összehasonlítjuk az 1930/31 - 1943/44, 1948/47 - 1963/64 telek havi átlagával és ez utóbbi időszakok havi átlagos maximális és maximális hóvastagságát is közöljük. Az összehasonlító adatokat csak azokra az állomásokra adjuk meg, amelyek dr. Péczely György: A hótakaró gyakorisága Magyarországon cimü, 1966-ban megjelent munkájában szerepelnek.

b. A hóviszonyok időbeli alakulásának és tartamának könnyebb áttekinthetősége céljából a napi hóvastagságok nagyrészét ra.1 zban is közöljük az állomásoknak az Adriaitenger feletti magasságával együtt. A cm-nél kisebb hóvastagságokat ponttal jelöltük.

10. A talajhőmérséklet alakulását 9 állomásról az ötnapos középhőmérsékletek alapján szerkesztett görbék ábrázolásával szemléltetjük, általában 2 m mélységig. Budapestnél, ahol az adatok rendelkezésünkre állottak, a hőmérsékletalakulást 4 m mélységig ábrázoltuk, összehasonlítva az 1911/50 éves átlaggal.

11. A rajzok 12 állomás hőmérsékletének ötnapos értékeit tüntetik fel. összehasonlításul a 60 éves átlagokat és szélső értékeket is felraktuk.

12. A közölt rajz 12 állomás havi középhőméraékleti adatait és hőösszegeit ábrázolja. Az adatokat az 1901-60 év átlagaival és szélső értékeivel is összehasonlítjuk. Az évi és többéves hőösszegeket az ábrákra külön felirtuk.

— 14 —