Vízrajzi Évkönyv 73., 1968 (Budapest, 1972)
Tartalomjegyzék
a hótakarós napok számát a tárgyévre és az átlagértékeket az 1930/31-1943/44 és az 1946/47-1963/64-i telekre vonatkozóan, továbbá az említett időszak átlagos és legnagyobb hóvastagságát is megadjuk. Az összehasonlításul közölt adatokat dr. Pécely György: A hótakaró gyakorisága Magyarországon c. feldolgozásából vettük. A hófoltokat csillagokkal jelöltük. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 36 cm-t, Kóspallagon /Pest m./ és Káldon /Vas m./ január 15-én, illetve Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves m./ március 11-12-én mérték. Legkorábban november 18-án Csengeren /Szabolcs-Szatmár m./, legkésőbb április 14-én Galyatetőn észleltek havat. A 9/b alatt a napi hóvastagságokat ra.izban tüntettük fel 50 állomásra vonatkozóan, hogy a hóviszonyok időbeli eloszlása, illetve tartama áttekinthetőbb legyen. Az ábrákból leolvasható, hogy a tél folyamán tartós összefüggő hótakaró - eltekintve a november végétől december elejéig tartó 1-10 cm-es hóvastagságtól - december 10-e táján alakult ki és néhány napos megszakítássál február elejéig tartott. A hótakaró vastagsága 5-35 cm-ig terjedt. Rövid ideig tartó néhány cm-es hótakaró március első felében, majd egy-két napos tartamú április 10-e táján is kialakult. b./ Hőmérsékletf Az 1968. év középhőmérséklete az ország egész területén meghaladta az átlagot /1901-60/. A 10 C°-ot csak a nyugati határon, északon és a magasabb hegyeken nem érte el a középhőmérséklet, mig az ország délkeleti felén a 11 C°-ot is meghaladta. Az átlaghoz viszonyítva legmelegebb az ország északkeleti és középső része volt 1,5 fokot meghaladó pozitív eltéréssel. A legkisebb hőtöbblet a Dunántúl nyugati részén fordult elő 0,1-0,5 fok közötti értékekkel. A hónapok többsége melegebb volt az átlagosnál. Igen meleg volt február, március, április és november, de hótöbbletet mutatott május és junius is, mig szeptemberben és októberben átlagkörüli középhőmérsékletek alakultak ki. Ezzel szemben január és december jelentékeny, julius és augusztus pedig kisebb mértékű hőhiánnyal zárult. Az év legmelegebb időszaka julius 8-11-e között volt, amikor a hőmérséklet csúcsértékei - legmagasabb hegyeinket nem tekintve - 35-38 C°-ig emelkedtek. A legmagasabb értéket, 37,8 C°-ot, julius 11- én Pécsett /Baranya m./ mérték. A legalacsonyabb hőmérsékletek január 10-13-án következtek be -14 - -24 C° közötti értékekkel. Az abszolút minimum, -23,8 C°, Győrött /Győr-Sopron га/ január 10-én volt. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 <f alá szállt/ száma nyugaton és északkeleten 100-120, másutt 90-100 volt, a sokévi átlagnak megfelelő. Téli nap /amikor a hőmérséklet maximuma nem haladja meg a 0,0 C°-ot/ 25-40 alkalommal lépett fel, ez sem mutat lényeges eltérést az átlagtól. A zord napok /amikor a minimumhőmér— 297 —
