Vízrajzi Évkönyv 73., 1968 (Budapest, 1972)
Tartalomjegyzék
Г, AZ IDŐJÁRÁS ALAKULÁSA a./ Csapadék. A csapadék évi összege. Az 1968. év - elszórtan néhány kisebb foltot kivéve - az egész ország területén száraz volt. Érdekes sajátossága az évi csapadékeloszlásnak, hogy az átlaghoz képest az egyébként szárazabb tiszántúli területek voltak kedvezőbb helyzetben, mig a máskor csapadékosabb dunántúli és hegyvidéki tájakon alakult ki a szárazság nagyobb mértékben. A múlt év októberében elkezdődött szárazság folytatódott és január illetve február csapadékhiánya következtében a tél az ország keleti részének kivételével száraz volt. Az országos szárazság tavasszal is tartott. Március-áprilisban az ország nagyrészén az átlag felénél is kevesebb csapadék hullott, majd májusban még súlyosbodott a helyzet s az Alföld nagyrészén a 25,a Duna-Tisza közének egyrészén pedig a 15 mm-t sem érte el a havi csapadék mennyisége. Az országos aszály a nyár elején júniusban érte el tetőfokát, amikor az ország területének mintegy kétharmadán az átlag felénél, s egyti- zedén pedig az átlag negyedénél is kevesebb volt a csapadék. Julius második felében változott meg a csapadékjelleg, amikor az aszály csak a Balaton térségére korlátozódott, mig az ország északi része és a Duna-Tisza közének déli fele már átlagon felüli csapadékot kapott.Ezzel véget ért a mintegy 9 hónapig tartó szárazság. Augusztusban már az ország túlnyomd részén felülmúlták az átlagot a havi csapadékösszegek. így a nyári csapadék elszórtan több folton többletet mutatott. Szeptemberben tovább folytatódott a kiegyenlitődés és majdnem az egész ország területén átlagon felüli csapadék hullott. Október rendkivüli szárazsága után november ismét csapadékos volt, s igy az évszak csapadéka az ország nagyobb részén felülmúlta az átlagot. December mérsékelten száraz jelleget mutatott. Az év első felének szárazsága következtében ebben az évben az ország kevés csapadékot kapott. A legnagyobb csapadékösszeg sem érte el a 800 mm-t, 700 mm-nél nagyobb csapadék is csak foltokban fordult elő a Dunántúl nyugati részén, a Börzsöny és a Bükk hegységben, valamint az északkeleti határszélen. Az előbb emlitett helyek környezetében 600-700, az ország szélesebb határsávjában 500-600, mig a középső részeken 400-500 mm volt a havi csapadékösszeg, de kisebb-nagyobb foltokon csak 350-400 mm hullott. A legtöbb csapadékot, 772 mm-t, Tiszákon /Erdészház, Vas m./ észlelték, mig a legkevesebb, 317 mm, Sár- bogárdon /Fejér m./ esett. Az évi csapadék eloszlását a 2/a jelű térkép tünteti fel. — 292 —
