Vízrajzi Évkönyv 73., 1968 (Budapest, 1972)
Tartalomjegyzék
Az 1930/31 - 1959/60-i 30 és az 1890/91 - 1959/60-i 70 éves időszak adataival való összehasonlitásból látszik, hogy a Tiszán az 1967/68-i télen általában 50-60 jeges nap volt, ami az átlagnak 90-115 ?S-át tette ki. A beállás 25-45 napos időtartama a felső szakaszon 5-20 $-kal felülmúlta az átlagot, mig az alsó szakaszon 20-35 $-kal alatta maradt annak. Az év végén december 10-én jelent meg a jég és néhány napos zajlás után a Tisza- beos-Tiszalök és T'iszaroff-4íartf ü közötti szakaszon állójég keletkezett. A hónap közepén az enyhe időjárás következtében a jégtakaró felszakadozott és 25-e táján már csak szórványos jégzajlást észleltek. December végén ismét jégzajlás kezdődött, s 31-éig a tiszalöki duzzasztó felett néhány km-es állójég alakult ki. A mellékfolyók jégviszonyai a Duna, illetve a Tisza jégjárásának megfelelően alakultak. A jég december közepén jelent meg és néhány napos zajlás után legtöbb helyen összefüggő jégtakaró alakult ki, amely egy-két heti megszakítással januárban is tartott. A jégtakaró a dunántúli folyókon február elején, a többieken 10-e táján kezdett felszakadozni és 20-ára a mellékfolyók jégmentesek lettek. Az év végén december 10-e után megjelent a jég és a legtöbb mellékfolyón rövid zajlás után jégtakaró alakult ki. Az állójég azonban néhány nap múlva felszakadozott és levonult. A hónap utolsó napjaiban ismét jégzajlás kezdődött és a hó végére néhány helyen állójég is keletkezett. A Balatonon a múlt év december közepe táján indult meg a jégképződés és néhány napos zajlás után összefüggő jégtakaró keletkezett. Az állójég február közepén kezdett felszakadozni és a hó végére eltűnt a jég. Az év végén december 10-e táján megjelent a jég s néhány nap múlva összefüggő ál - lójég alakult ki. A gázlóviszonyok a Dunán és a Tiszán kedvezőbbek voltak az előző évinél. A Dunán november elejétől kisebb megszakításokkal december végéig mértek gázlókat. A gázlómélység tartósságát az igen kedvezőtlen 1943 és 1947 éveken kivül a közelmúlt 1946/67 évi szárazabb és az 1939/43 évi nedvesebb időszak gázlómélységeinek átlagos tartósságával is összehasonlítjuk a következő táblázatban. A táblázatból kitűnik, hogy a hajózási viszonyok az év folyamán különösen a po- zsony-gönyüi szakaszon voltak kedvezőtlenek. A pozsony-gönyüi szakasz 9 helyéről jelentettek gázlót. A legkisebb gázlómélységet - 16 dm-t - Lipótnál /1824,5 fka/ és Medvénél /1806,0 fka/ mérték. A vízmélység 44 napon át volt 20 dm-nél kisebb. A gönyü-budapesti szakaszon csak Ebednél /1721,0 fka/ mértek gázlót. A legkisebb mélység 20 dm volt. Ezen a szakaszon 8 napon volt 20 dm-es mélység. A Budapest alatti szakaszon 5 helyen jelentkezett gázló. A legkisebb mélységet — 21
