Vízrajzi Évkönyv 73., 1968 (Budapest, 1972)
Tartalomjegyzék
Év, időszak A 8 i ó f о к i áll о m á s é s z 1 elé s i ad a t a i • .középvizállás cm legnagyobb vízállás cm legkisebb vizállás cm jun Jul aug jun jul aug jun jul aug 1968 61 48 47 64 56 51 57 42 41 1958/67 82 81 75 110 113 109 56 58 49 középvizhőfok C° legnagyobb vizhőfok C° legkisebb vizhőfok C° 1968 19,7 20,4 19,4 23,6 25,8 22,0 12,7 15,0 13,0 1958/67 20,1 22,2 21,5 26,2 27,0 28,2 13,0 14,7 14 ,4 A vizhőmérsékletekből megállapítható, hogy a Balaton vizének középhómérséklete a fürdési idényben mindhárom hónapban alacsonyabb volt az átlagnál. A legmagasabb vizhőmér- sékletek jelentékenyen alatta maradtak az eddigi maximumoknak, a minimumok pedig júniusban és augusztusban alacsonyabbak, mig júliusban kismértékben magasabbak voltak az utóbbi 10 év legkisebb értékénél. Itt teszünk emliteet az év folyamán történt belvizi elöntésekről, fialitésre méltó elöntések februárban hóolvadásból és novemberben esőzésekből keletkeztek. A jelentések szerint a debreceni, a szegedi, győri és pécsi vizügyi igazgatóságok hatásterületén kisebb területek kerültek viz alá rövidebb-hosszabb ideig /5-20 nap/. Az elöntött területek nagysága mintegy 3.000 kát. holdat tett ki. Jelentős belvizmennyiséget szivattyúztak a gyulai, a szegedi, szolnoki, nyiregyházi vizügyi igazgatóságok. A belvizi szivattyútelepek mintegy 240 millió nf vizet emeltek át kereken 60.000 üzemóra alatt. A folyók ,iégviszonvai a Dunán kedvezőtlenebbek, a Tiszán viszont valamivel kedvezőbbek voltak az előző évinél. A Dunán a jég december közepén, a felső szakaszon azonban csak január elején jelent meg és megszakítással 2-3 hétig tartott. Pakstól a déli országhatárig mintegy 100 km-es jégtakaró alakult ki, amely azonban néhány nap múlva felszakadozott és január 24-ére a folyam jégmentes lett. A következő táblázatban öt észlelő állomás jégviszonyait az 1930/31-1959/60-i 30, másrészt az 1880/81-1959/60-i 80 éves időszak megfelelő adataival hasonlítottuk össze. Az összehasonlításból kitűnik, hogy az idei tél 10-26 jeges napja 40-75 #-át tette ki úgy a 30, mint a 80 éves átlagoknak és mintegy 15-35 ?6-a volt az emlitett időszakokban előfordult maximumoknak. A beállás néhány napos időtartama jóval alatta maradt az átlagnak /7-8 fí-o^í Az év végén december közepe táján és végén néhány napos jégzajlást észleltek. A Tiszán a jég december 15-e táján jelent meg és néhány napos zajlás után - a tiszalöki duzzasztómű alatt mintegy 100 km-es szakaszt kivéve - végig állójég keletkezett. December utolsó hetében enyhe időjárás következtében a jégtakaró felszakadozott és — 19 —
