Vízrajzi Évkönyv 73., 1968 (Budapest, 1972)

Tartalomjegyzék

porttá soroltok s a nagyobb és kisebb folyók vizállásgörbéjét nem ugyanabban a léptékben ábrázoltak. A nagyobb folyók vizállásgörbéi között - hogy a mellékfolyók betorkolására a figyelmet felhívjuk - a vízrendszernek megfelelően a kisebb folyóknak a torkolatukhoz legközelebb eső mércéjükön észlelt vízállásait is közöljük. így ezeknek a vízállásoknak a görbéje két helyen is szerepel. Az első és másodrendű vízmércék vlzállásgörbéin kívül a harmadrendű vízmércék görbéit is közöljük, tekintve, hogy azokról napi vizái lás adató kát nem adunk.

9. A vizhómér s ékle ti viszonyokról táblázatokba foglalva adunk tájékoztatót állo- másonkint a havi és évi jellemző értékek közlésével. Az állomásokat általában úgy választottuk ki, hogy az ott észlelt adatokból az egész folyó vizhőmérsékleti viszonyaira lehet következtetni. A közölt adatok a reggeli vizhómérsékletre vonatkoznak a felszín alatt 2040 cm-es mélységben.

üsszehasonlitásképen a tárgyévi adatok mellett a többévi - általában az utóbbi tízévi - jellemző havi, illetve évi értékeket is közöljük.

10 . Külön tábla ad áttekintést a tél .1 égviszonvairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható. Az ábrát kiegészítettük néhány mérőhely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbével.

11. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai és tiszai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a hajózás igazodik /Pozsony, Sönyü, Budapest és Koháca, Tiszafüred, Szolnok, Csongrád, Szeged/. Külön rajz foglalja össze a pozsony-gönyüi, a gö- nyü-budapesti, a Budapest alatti, továbbá a tiszalök-tiszafüredi, a tiszafüred-szoÍnoki és a Szolnok alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára j ellemző'legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. A tartósságot összehasonlítottuk a Dunán 1946, a Tiszán 1949 óta eltelt évek átlagos tartósságával.

12. A közölt hordalékhozamadatok - úgy a tárgyéviek, mint a többévesek - a mérési adatok alapján számított értékek. Szélsőségként az eddigi, illetve a tárgyévi legnagyobb vízállásnak megfelelő értékeket közöljük.

A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett vízhozam- és hordalékmérések helyét és számát az Évkönyv végén csatolt térképen közöljük.

17. Pelszin alatti vizek.

1. A tala.1viz3zinészlelési adatokra vonatkozóan megjegyezzük, hogy az Évkönyvben az országos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a víztani év szerint a fejezet előtt közölt vázlaton feltüntetett vízgyűjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk,törzsszámúk megjelölésével.Ezeknek anyagát az Intézet a Központi Vízrajzi Adattárban kéziratban őrzi.

12 —