Vízrajzi Évkönyv 72., 1967 (Budapest, 1969)

Tartalomjegyzék

lén és a Tiszántúl nagyrészén a 100 mm-t sem érte el az évszak csapadékmennyisége. Hason lóem száraz vidék volt a Börzsönytói keletre, a fővárostól északkeletre, továbbá a Bodrog közben is. A legkevesebb csapadékot, 58 mm-t, Sándorfalván /Csongrád m./ mérték.

A 60 éves átlaghoz képest cseik a nyugati határvidéken, a BUkk-hegység keleti oldalán és Észak-Borsódban volt több a csapadék az átlagnál. A legnagyobb osapadéktöbblet, 48 £, Csepregen /öyőr-Sopron m./ mutatkozott. így az ország túlnyomó részén a csapadék az átlag alatt maradt. A hiány a legtöbb helyen 20-40 jt-ot ért el, sót a Duna-Tisza köze déli felében és északkeleten az 50 £-ot le meghaladta. A legnagyobb hiány, 61 y(, Bácsbokodon /Bács-Kiskun m./ volt.

Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /április 1-szeptember 30/ csapadékviszonyait a 4. számú térképpár szemlélteti. Mivel április és szeptember csapadékos hónap volt, a nyár szárazsága nem mutatkozik olyan nagy mértékben a félév csapadéktérképén.

Az időszak csapadékösszege délnyugaton elérte a 600 mm-t, de nagyobb területen a 400 mm-t csak a Dunántúl nyugati és déli részén haladta meg.A legtöbb csapadékot, 630 mm-t Vlszákon /Vas m.,Lugosi erdészlak/ mérték. Az ország területének nagyobb részén 300-400 mm volt a félév csapadék összege, de jelentős területeken 300 mm-nél is kevesebb osapadék esett. Hyirbátorban /Szabolcs-Szatmár m./ az öntözési félév alatt csak 201 mm csapadékot észleltek.

A 60 éves átlaghoz viszonyítva az öntözési félévben az ország nagyobb részén átlagalatti csapadék hullott. Atlagfelettl csapadékot csak a nyugati határvidék, Baranya jés Tolna megye nagyréaze, az Alföld közepe a Vértestől keletre a román határig, a Mátra és a Bükk vidéke kapott. A legnagyobb többlet, 47 JÉ, Szigetváron /Baranya m./ Jelentkezett. A csapadékhiány túlnyomórészt 10-20 JÉ-ot tett ki, csak északkeleten és a Dunántúl északi részén Jelentkezett 20-40 £-os eltérés. A legnagyobb, 42 JÉ-os, hiány Hegyeshalomban /Győr- Sopron m./ mutatkozott.

A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok б/а alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb ide.lü záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást Julius 16-án Tatán /Komárom m./ észlelték, ahol 15 perc alatt 29,5 mm csapadék esett, s Így a zápor hevessége 328 llter/s.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még augusztus 17-én Herenden /Veszprém m./, ahol 20 percen át 313 liter/s.ha hevességgel 37,6 mm eső hullott.A legnagyobb csapadékot, 113,5 mm-t augusztus 27-én Miskolo- Garadnavölgy /Borsod-Abauj-Zemplén m./ állomáson észlelték, ahol a zápor hevessége 120 percen át 158 liter/s.ha volt. Zomba-Paradicsompusztán /Tolna m./ pedig Julius 10-én 95,6 mm csapadékot mértek, ami 70 percen át 228 llter/s.ha hevességet jelent.

Az 5/b. táblázatban a 24 óra alatt mórt 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Április - október hónapokban észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Legtöbb helyen májusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. Hagykiterjedésü felhőszakadások voltak- 297