Vízrajzi Évkönyv 72., 1967 (Budapest, 1969)
Tartalomjegyzék
de igen nagy területen a 20-30 5É-ot is elérte a negativ eltérés. A Dunántúl északi felében és a Nagy-Alföldön elszórtan 30 $í-nál is nagyobb hiány mutatkozott s legnagyobb értékét, 36 ^-ot, Balatonkenesén /Veszprém m./ érte el. A csapadék évszakonkinti megoszlását a 3/a-d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 60 évi átlag százalékában fejezi ki. P Az 1966/67-1 tél /december 1 - február 28/ az ország nyugati részeinek kivételével csapadékos volt.Decemberben a keleti részeken helyenként az átlag kétszeresénél ie több csapadék hullott, míg nyugaton az átlag alatt maradt. Januárban az ország nagyobb részén az átlagnál kevesebb csapadék esett, mig februárban majdnem mindenütt száraz volt az időjárás. Az évszak csapadákösszege csaknem mindenütt felülmúlta a 100 mm-t, de 150 mm - nél több csapadék csak a hegyes vidékeken, a Dunántúl déli részén és a keleti határ mentén hullott. Ezzel szemben az ország nyugati részén, az Alföld néhány vidékén, a Mátrával szomszédos alacsony területeken és Borsod megye északi részén a 100 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége. A legkevesebb csapadékot, 65 mm-t, a szombathelyi /Vas m./ repülőtéren mérték, mig a legtöbb csapadék, 195 mm, Tiszabecsen /Szabolcs-Szatmár m./ hullott. A tél hóviszonyai nem voltak kedvezők. Bár már 1966 novemberében rövid ideig tartó, számottevő hótakaró képződött, de nagyobb mértékben csak december 19-e után alakult ki északkeleten. Az egész országra kiterjedő hótakaró csak január 7-én képződött, de a Dunántúlon már 20-a után elolvadt. A keleten még megmaradt és február elején tovább növekedett hótakaró február folyamán olvadt el és március elején már a magasabb hegyeken sem volt hó. Április 23-án néhány napra a hegyeken újabb hótakaró alakult ki. A 60 éves átlaghoz viszonyítva az ország nyugati, s részben az északi részén az átlagnál kevesebb csapadék esett. A hiány azonban csak 10-20 %-ot ért el, s a lent^yobb értéke, 37 jé, Kőszegen /Vas m./ mutatkozott. A csapadéktöbblet az ország középső részén 10-20, a déli és keleti vidékeken 20-40, sőt a román határ mentén 40-60 % volt. A legnagyobb többlet, 71 5Í, a békésmegyei Szabadkigyóson jelentkezett. A tavasz /március 1 - május 31/ az ország nagyobb részén csapadékos volt. Márciusban igen keVés csapadék hullott, amely a Zagyva vízgyűjtő területén és a szomszédos vidékeken mindössze 10-15 mm-t tett ki. Ezzel szemben áprilisban az ország nagyrésze, de különösen a déli határvidék nagyon csapadékos volt, s Mohács, Bácsalmás környékén a 100 mm-t is meghaladta a csapadék havi összege. Májusban főleg az ország nyugati vidéke kapott sok csapadékot, mig az Alföldön és az Északi-hegyvidéken az átlagnál kevesebb hullott. Az évszak csapadékösszege majdnem az egéez ország területén felülmúlta a 100 mm-t, de délnyugaton, délen, a Bükk ée a Zempléni-hegységben, az északkeleti vidéken 200, a déli és délnyugati határvidéken nagyobb területen 250-300, sőt egy-két helyen 300 mm-nél is- 295 -V
